|
|
EszközökMás nyelveken
|
Weimar
Weimar város Németország keleti részén, Türingia tartományban.
[szerkesztés] CímerA város címerének háttere aranyszínű. A pajzson több piros szívet és egy fekete ágaskodó oroszlánt találhatunk. Az oroszlán az Orlamünde grófok címerállata volt. 1938 és 1945 között egy másik címert használtak. A címeren négy sas állt. [1] A mai címer adatait 1975-ben határozták meg. [szerkesztés] FekvéseWeimar az Ilm-Saale-táblán fekszik, a tengerszint felett 208 méterre. Délen a Türingiai-medence található. A legmagasabb pontja a 478 méter megas Ettersberg, amely a város északnyugati szegletében van. [szerkesztés] TörténeteWeimar történelme 899-ben kezdődik. A neve a történelem folyamán volt Wimares, Wimari és Wimar is. Jelentése az ógermán mocsár szóból származik. 946 és 1346 között a Weimari grófság központja. II. Ottó német-római császár 975. június 3-án kelt iratában említik először a várat. Ezt tekintik a város első írásos emlékének. III. Ottó hadserege 984-ben megostromolta a II. Vilmos gróf által védett várat, ez 1002-ben megismétlődött, de mindkét alkalommal a császár hadserege vesztett. 1173/74 telén leégett a vár. 1250-ben először említik meg a települést a vár körül. 1245 és 1249 között építették fel a vártemplomot és 1254-ben Péter apostol tiszteletére szentelték fel. 1284. szeptember 16-án a Német lovagrend megkapta a templomot. A rend a Mainzi püspök alá tartozott. 1307-ben a lovagrend megnyitotta az első iskolát,[2] 1383-től pedig egy ispotályt is műkődtettek.[3] 1247-ben kihalnak a Ludowingerek. Ezután a város a türingiai-hesseni örökösödési háborúba keveredett és végül a Türingia része lett. 1410-ben városi jogokat kapott a település. 1424-ben leégett a város, ezért a Wettinger-ház grófja adóengedményeket tett. 1552-ben I. Frigyes János herceg Szász-Weimar Hercegség fővárosává tette meg a várost. 1918-ig Weimar volt a székhelye a tartománynak. 1653. október 4-én tartották az első hagymavásárt. A 18. és a 19. században a város a irodalmáról volt híres. A Weimari Klasszikusok Friedrich Schiller, Johann Gottfried von Herder, Johann Wolfgang Goethe mind a városban éltek. 1816-ban a hercegség alkotmányt kapott, elsőként a német államok közül.[4] Maria Pavlovna nagyhercegnő és fia Carl Alexander alatt felvirágzott a város. 1842-ben Liszt Ferencet is meghívták a kastélyukba. 1848-ban Richard Wagner zenélt ugyanitt. [5] 1860-ban Carl Alexander megalapította a Weimari Festőiskolát. Itt tanult többek között Arnold Böcklin, Franz Lenbach és Reinhold Begas is. 1885-ben megalakult az Énekesek Baráti Társasága. Carl Alexander fia, Wilhelm Ernst is támogatta a kultúrát. A festőiskolát főiskolává tette, 1905-ben megalapította a Weimari Képzőiskolát. 1907-ben pedig a művészeti ipari iskolát. 1846-ban kiépítették a vasutat Halle és Erfurt között. 1876-ban pedig elkészült a Jéna és Gera közötti pályaszakasz is. 1887-ben átadták az Ilmtalbahnt, amely Bad Berka-ig ment. 1919-ben a városi színházban rendezték be a nemzetgyűlést, amely kikiáltotta a Weimari Köztársaságot. Ez az állam 1933-ig létezett, a nácik hatalomra jutásáig. 1920. május 1-jén Türingia székhelye lett Weimar. Politikailag Weimar a világháborúk között a konzervativizmus és a nacionalizmus központja volt. 1926-ban az NSDAP itt tartotta második pártkongresszusát az 1925-ös újjáalapítás után. Július 4-én megalapították a Hitlerjugend-et.[6] A nácik szemében a város a német kultúra központja volt. Hitler 40 alkalommal járt a városban. [7]. [szerkesztés] KözigazgatásHuszonegy kerületre oszlik. [8]
[szerkesztés] Közlekedés
A Weimari pályaudvar Türingia egyik legfontosabb pályaudvar. Több IC halad át a városon. A városon halad át a Zürichi-Frankfurti éjszakai vonat. A városban két pályaudvar található: a Weimari pályaudvar és a Weimar Berkaer-i pályaudvar. A villamosoknak négy végállomása: Oberweimar, Weimar West, Nohra, Legefeld. A városi közlekedést a Weimar GmbH működteti. A központi átszállóhely a Goetheplatzon van, ahol 8 buszvonal találkozik. További fontos átszállóhelyek a Főpályaudvar, a Gropiusstraße és a Wielandplatz. [szerkesztés] Politika[szerkesztés] Városi tanács2007. november 14. óta a városi tanács a következőképpen áll össze:
A CDU és a Weimari Polgárság koalíciót alkot. Míg a többi párt alkotja az ellenzéket. [szerkesztés] PolgármesterStefan Wolf (SPD) 2006. május 21-e óta írányítja a várost. Megválasztásakor 58,3%-ot szerzett. [9] [szerkesztés] Lakosság
¹ Népszámlálás [szerkesztés] A város szülöttei
[szerkesztés] SportA városban működik a TC Weimar 1912 teniszklub. A labdarúgócsapat neve SC 1903 Weimar. [szerkesztés] Testvértelepülései
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
