A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Az elektromos jelenségek méréséhez műszerekre van szükség. Ezek régebben kizárólag analóg, elektromechanikus szerkezetek voltak. A működést még mindig az analóg kijelzésű műszereken keresztül lehet legjobban szemléltetni.
A napi használatban viszont a digitális műszerek használata terjed. A gyárilag többfunkciós műszerekre a multiméter elnevezést használjuk.

Tartalomjegyzék 1 Az alapműszer 1.1 Felépítése 1.2 Működése 1.3 Árammérő 1.3.1 Váltakozó áramú árammérő 1.3.2 Méréshatár bővítése 1.4 Feszültségmérő 1.4.1 Méréshatára 1.5 Ellenállásmérő 1.6 Teljesítménymérő 2 Egyéb analóg műszerek 2.1 Rezgőnyelves frekvenciamérő 2.2 Indukciós fogyasztásmérő 2.2.1 Részei 3 A műszerek típusai 4 A műszerek hibái 4.1 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Az alapműszer

Ez a lengőtekercses, vagy Deprez műszer; csak egyenáramú mérésekre alkalmas.

[szerkesztés] Felépítése

Két állandó mágnes pólusa közé egy finom csapágyazású tengelyre szerelt tekecset helyeznek. Az érzékelő tekercs-et hajszálrugókon keresztül kapcsolják a villamos áramkörbe; ezek a rugók egyben a mutató „0” helyzetbe való visszatérését is biztosítják. A tengely végéhez egy mutató kerül, ami az előlapon lévő skála előtt mozogva jelzi ki az adott értéket. A közép állású műszerek az áram irányát is jelzik. A skála széléről induló mutató esetén a műszer érzékeny a helyes polaritású bekötésre. A mutató nem látható alsó felére egy „lapát” szokott kerülni, amely egy keskeny kamrában tolja maga előtt a levegőt; ezzel csillapítja a mutató túlzott kilengését.

[szerkesztés] Működése

Az érzékelő tekercs kivezetéseit a mérendő áramkörhöz kapcsolják. Ha tekercsen áram folyik át, az mágneses teret hoz létre maga körül. A kialakuló mágneses tér kölcsönhatásba kerül az állandó mágnes mágneses terével és a tengelyre szerelt tekecs elmozdul. Az elmozdulás nagysága az átfolyó áram erősségétől függ.
Az alapműszer megfelelő kapcsolások kialakításával több célra is alkalmazható.

[szerkesztés] Árammérő

Olyan mérőműszer, amely egy adott vezetéken folyó áramerősséget képes meghatározni.
Az árammérő érzékelő tekercsét sorosan kell az áramkörbe kapcsolni.

[szerkesztés] Váltakozó áramú árammérő

Az alapműszert egy (az érzékelő tekercsel sorba kapcsolt) diódával alakítják át.
Nagyobb áramerősségeknél a vezető köré záródó vasmagra épített ún: lakatfogó-t használnak. Ilyenkor a transzformátor-elv alapján a műszer vasmagjában folyó áramból határozzuk meg a mérendő mennyiséget. Előnye, hogy nincs szükség az adott áramkör megbontására sem.

[szerkesztés] Méréshatár bővítése

Az árammérők mérési tartományát egy párhuzamosan kötött ellenállásal lehet növelni. Ezt az ellenállást sönt-nek nevezzük; ennek ellenállása kisebb, mint a műszer saját belső ellenállásánál.
Váltakozó áramú árammérőknél a méréshatár áramváltóval is bővíthető. Ez egy speciális transzformátor melynek primer tekercsére a mérendő mennyiség; szekunder tekercsére a műszer van kapcsolva. Az áramváltó szekunder tekercsét minden esetben rövirezárt állapotban kell tartani; a műszerrel, vagy egy áthidalással. A szekunder tekercs egyik végét lehetőleg földelni is kell.

[szerkesztés] Feszültségmérő

Az áramkörökben lévő feszültség (potenciál különbség) mérésére használjuk. Itt az érzékelő tekerccsel egy „nagyobb” értékű ellenállás van sorba kötve. Így a műszeren nem folyik olyan nagyságrendű áram; amely a mérendő hálózat működéset befolyásolná.

[szerkesztés] Méréshatára

A feszültségmérők méréshatárát a műszerrel sorosan kötött elenállásal lehet növelni. Ezt az ellenállást előtét ellenállás-nak nevezzük. Ennek ellenállása összeadódik a műszes saját belső ellenállásával.
Váltakozó áramú árammérőknél a méréshatár feszültségváltóval is bővíthető. Ez egy speciális transzformátor melynek primer tekercsére a mérendő mennyiség; szekunder tekercsére a műszer van kapcsolva.

[szerkesztés] Ellenállásmérő

Ha egy ismeretelen ellenálláson ismert feszültségesés hatására ismert nagyságú áram folyik, ebből az Ohm törvény alapján meghatározható az ellenállás értéke.

[szerkesztés] Teljesítménymérő

A kereszttekercses teljesítménymérő egy közös tengelyre épített áram és feszűltségmérő műszer. A „két” műszer így közvetlenül a feszültség és az átfolyó áram hányadosát jelzi.

[szerkesztés] Egyéb analóg műszerek

[szerkesztés] Rezgőnyelves frekvenciamérő

Ez a műszer egy elnyújtott tekecsből és több (~10) hangolt rezgőnyelv-ből áll. A tekercsen átfolyó áram mágneses tere hat a nyelvekre. A nyelvek közül az érzékelt frekvenciával megegyező értékűnek lesz a legnagyobb az amplitúdója.

[szerkesztés] Indukciós fogyasztásmérő

[szerkesztés] Részei

• Áramtekercs – sorosan kapcsolva
• Feszültség tekercs – párhuzamosan kapcsolva
• Ferraris tárcsa
• Számláló

[szerkesztés] A műszerek típusai

• Áramnem szerint:
  • Egyenáramú
  • Váltóáramú
• Felépítés szerint:
  • Analóg (elektromechanikus, lengőtekercses)
  • Digitális

[szerkesztés] A műszerek hibái

Az elektromos jelenségek méréséhez műszerekre van szükség. Ezek régebben kizárólag analóg, elektromechanikus szerkezetek voltak. A működést még mindig az analóg kijelzésű műszereken keresztül lehet legjobban szemléltetni.
A napi használatban viszont a digitális műszerek használata terjed. A gyárilag többfunkciós műszerekre a multiméter elnevezést használjuk.

Tartalomjegyzék 1 Az alapműszer 1.1 Felépítése 1.2 Működése 1.3 Árammérő 1.3.1 Váltakozó áramú árammérő 1.3.2 Méréshatár bővítése 1.4 Feszültségmérő 1.4.1 Méréshatára 1.5 Ellenállásmérő 1.6 Teljesítménymérő 2 Egyéb analóg műszerek 2.1 Rezgőnyelves frekvenciamérő 2.2 Indukciós fogyasztásmérő 2.2.1 Részei 3 A műszerek típusai 4 A műszerek hibái 4.1 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Az alapműszer

Ez a lengőtekercses, vagy Deprez műszer; csak egyenáramú mérésekre alkalmas.

[szerkesztés] Felépítése

Két állandó mágnes pólusa közé egy finom csapágyazású tengelyre szerelt tekecset helyeznek. Az érzékelő tekercs-et hajszálrugókon keresztül kapcsolják a villamos áramkörbe; ezek a rugók egyben a mutató „0” helyzetbe való visszatérését is biztosítják. A tengely végéhez egy mutató kerül, ami az előlapon lévő skála előtt mozogva jelzi ki az adott értéket. A közép állású műszerek az áram irányát is jelzik. A skála széléről induló mutató esetén a műszer érzékeny a helyes polaritású bekötésre. A mutató nem látható alsó felére egy „lapát” szokott kerülni, amely egy keskeny kamrában tolja maga előtt a levegőt; ezzel csillapítja a mutató túlzott kilengését.

[szerkesztés] Működése

Az érzékelő tekercs kivezetéseit a mérendő áramkörhöz kapcsolják. Ha tekercsen áram folyik át, az mágneses teret hoz létre maga körül. A kialakuló mágneses tér kölcsönhatásba kerül az állandó mágnes mágneses terével és a tengelyre szerelt tekecs elmozdul. Az elmozdulás nagysága az átfolyó áram erősségétől függ.
Az alapműszer megfelelő kapcsolások kialakításával több célra is alkalmazható.

[szerkesztés] Árammérő

Olyan mérőműszer, amely egy adott vezetéken folyó áramerősséget képes meghatározni.
Az árammérő érzékelő tekercsét sorosan kell az áramkörbe kapcsolni.

[szerkesztés] Váltakozó áramú árammérő

Az alapműszert egy (az érzékelő tekercsel sorba kapcsolt) diódával alakítják át.
Nagyobb áramerősségeknél a vezető köré záródó vasmagra épített ún: lakatfogó-t használnak. Ilyenkor a transzformátor-elv alapján a műszer vasmagjában folyó áramból határozzuk meg a mérendő mennyiséget. Előnye, hogy nincs szükség az adott áramkör megbontására sem.

[szerkesztés] Méréshatár bővítése

Az árammérők mérési tartományát egy párhuzamosan kötött ellenállásal lehet növelni. Ezt az ellenállást sönt-nek nevezzük; ennek ellenállása kisebb, mint a műszer saját belső ellenállásánál.
Váltakozó áramú árammérőknél a méréshatár áramváltóval is bővíthető. Ez egy speciális transzformátor melynek primer tekercsére a mérendő mennyiség; szekunder tekercsére a műszer van kapcsolva. Az áramváltó szekunder tekercsét minden esetben rövirezárt állapotban kell tartani; a műszerrel, vagy egy áthidalással. A szekunder tekercs egyik végét lehetőleg földelni is kell.

[szerkesztés] Feszültségmérő

Az áramkörökben lévő feszültség (potenciál különbség) mérésére használjuk. Itt az érzékelő tekerccsel egy „nagyobb” értékű ellenállás van sorba kötve. Így a műszeren nem folyik olyan nagyságrendű áram; amely a mérendő hálózat működéset befolyásolná.

[szerkesztés] Méréshatára

A feszültségmérők méréshatárát a műszerrel sorosan kötött elenállásal lehet növelni. Ezt az ellenállást előtét ellenállás-nak nevezzük. Ennek ellenállása összeadódik a műszes saját belső ellenállásával.
Váltakozó áramú árammérőknél a méréshatár feszültségváltóval is bővíthető. Ez egy speciális transzformátor melynek primer tekercsére a mérendő mennyiség; szekunder tekercsére a műszer van kapcsolva.

[szerkesztés] Ellenállásmérő

Ha egy ismeretelen ellenálláson ismert feszültségesés hatására ismert nagyságú áram folyik, ebből az Ohm törvény alapján meghatározható az ellenállás értéke.

[szerkesztés] Teljesítménymérő

A kereszttekercses teljesítménymérő egy közös tengelyre épített áram és feszűltségmérő műszer. A „két” műszer így közvetlenül a feszültség és az átfolyó áram hányadosát jelzi.

[szerkesztés] Egyéb analóg műszerek

[szerkesztés] Rezgőnyelves frekvenciamérő

Ez a műszer egy elnyújtott tekecsből és több (~10) hangolt rezgőnyelv-ből áll. A tekercsen átfolyó áram mágneses tere hat a nyelvekre. A nyelvek közül az érzékelt frekvenciával megegyező értékűnek lesz a legnagyobb az amplitúdója.

[szerkesztés] Indukciós fogyasztásmérő

[szerkesztés] Részei

• Áramtekercs – sorosan kapcsolva
• Feszültség tekercs – párhuzamosan kapcsolva
• Ferraris tárcsa
• Számláló

[szerkesztés] A műszerek típusai

• Áramnem szerint:
  • Egyenáramú
  • Váltóáramú
• Felépítés szerint:
  • Analóg (elektromechanikus, lengőtekercses)
  • Digitális

[szerkesztés] A műszerek hibái

A műszerek pontosságát alapvetően a gyártási paraméterei határozzák meg.

A befolyásoló tényezők:

• osztálypontosság (általános célú készülékeknél akár 10%)
• önfogyasztás (az egyszerűbb műszerek a mérendő áramkörből veszik a működésükhöz szükséges energiát)
• pontos bekötés, méréshatárok helyes megválasztása
• leolvasási hibák (pl.: mutatós műszereknél a paralaxis hiba, ha a leolvasását nem pontosan szemből végzik (tükörskálával kiküszöbölhető); digitális műszereknél a kvantálási hiba, a műszer kerekítéséből adódó hiba)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Az áramerősség mérése
• Feszültség- és árammérő méréshatárának kiterjesztése