Videoton TVC

A Videoton TVC az 1980-as évek második felében a Videoton által gyártott személyi számítógép, korabeli terminológiával iskolaszámítógép.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Tulajdonságai

A TVC adatfeldolgozó egysége egy Z80-as processzor (akárcsak a ZX Spectrumnak és az Enterprise-nak), órajele 3.125 MHz. Sajátossága még (pl. a Commodore gépekkel szemben), hogy a kurzor mozgatására nem billentyűk, hanem a beépített botkormány állt rendelkezésre. Magyar, írógépszerű billentyűzettel rendelkezett, a karakterkészletben is megtalálhatók a magyar ékezetes betűk, éppen ezért a karakterpontrács 10x8 bit volt.

A TVC az operációs rendszerét, a TVC OS-t ROM-ba égetve tartalmazta (a BASIC-kel együtt); ez a rendszer csak kazettás adattárolásra képes (ideértve memóriaterületek (programok) komplett mentését és betöltését, illetve egyfajta korlátozott fájlkezelést is), azonban létezett hozzá egy UPM nevű operációs rendszer is, ami a CP/M TVC-re átírt verziója volt, illetve egy VT-DOS nevű, DOS 3.10 kompatibilis rendszer is. A VT-DOS segítségével IBM PC lemezek írása/olvasása volt lehetséges, de ez nem jelentett hardverszintű kompatibilitást a PC-s floppykkal.

A grafika kezelése más gépekhez képest újszerű volt, a logikai felbontás mindig 1024x960 képpont, amit a gép számított át mindig az adott grafikus módnak megfelelő valós képernyő-koordinátákra (kétszínű módban 512x240 (64x24 karakter), négyszínűben 256x240 (32x24 karakter), tizenhat színűben pedig 128x240 (16x24 karakter). A video-memória mérete 16 KB (ebből 15 KB a valóban használt), a képet egy 6845 típusú CRTC állítja elő. A gépnek nem volt külön grafikus és karakteres üzemmódja, a karakterek kirajzolása is pixelesen történt.

[szerkesztés] Története

A Videoton 1984-ben vásárolta meg az Enterprise-t is tervező cég egyik régebbi modelljének licencét. Az iskolaszámítógép program keretében állami megrendelésre 1988-ig 3000 db 32 KByte-os és 9000 db 64 Kbyte-os beépített memóriával rendelkező gépet adtak el iskolai felhasználásra.

A TVC 64k+ gépe, amivel a cég az iskola-számítógép pályázatra is benevezett, jelentősnek változtatásokon esett át. A videómemória mérete 64KB lett, azaz négy független képet tartalmazhatott egyidejűleg.

Az új BASIC verzióba (V2.2), amibe több új utasítás (POLIGON, RECTANGLE, ELLIPSE, AUTO, FKEY, RENUMBER, EXCEPTION) és jópár hibajavítás is bekerült. Sajnos a korábbi programok jelentős része nem működött az új gépen, például ha egy olyan ROM-ban lévő rutin hívott, amelynek címe megváltozott, illetve a kép pixelei elmozdulhattak, mivel a logikai koordinátákat az új eljárás nem csonkítással, hanem kerekítéssel számolja át fizikai koordinátákra.

A gép kiegészítőit, pl. a magnetofont a BRG gyártotta és 2900 Ft-ért lehetett megvásárolni. A gép, a hobby-számítógépek között szokatlan módon, négy bővítősínt tartalmazott, így egyidejűleg négy bővítőkártya csatolása volt lehetséges. Néhány bővítési lehetőség: memóriabővítés (32 KB), floppy-interface, soros port, EPROM-égető.

A gép igen gyakran meghibásodott, továbbá a Novotrade nem vállalta a gépek szervizelését, és szoftverekkel való ellátása is akadozott.

A TVC sorozatot jórészt a Centrum Áruházak forgalmazták 14-16000 Ft körüli áron. A géphez 40-50 programot lehetett vásárolni, többek között szövegszerkesztőt, levélnyilvántartót, a CP/M operációs rendszer TVC-re átírt változatát és FORTH-ot.

Mivel a cég az igen magas előállítási költségeket nem tudta csökkenteni, a Plus4 tömeges importja (Novotrade-Ápisz), valamint a Primo megjelenése – de leginkább a magánimport miatt –, három évvel megkezdése után a gyártás befejeződött.

[szerkesztés] TVC-újság

1990 és 1994 között jelent meg a Videoton TVC számítógép felhasználóinak szóló, többnyire havonta megjelenő fénymásolt folyóirat. Összesen 34 számot ért meg. A 13-as száma a 17. és 18. között jelent meg, mert eredetileg a 13.-at adathordozón tervezték kiadni.