Savoie

Savoie (73)
{{{logó}}}
Régió	Rhône-Alpes
Prefektúra (székhely)	Chambéry
Alprefektúra/Alprefektúrák	Albertville Saint-Jean-de-Maurienne
Teljes népesség	392 156 fő (1994)
Népsűrűség	62 fő/km²
Terület	6028 km²
Kerületek	3
Kantonok	37
Önkormányzati együttműködés	24
Helyi önkormányzatok	227
A közgyűlés elnöke	Jean-Pierre Vial (UMP)

Ez a szócikk a franciaországi Savoya megyéről (Département de Savoie) szól. Savoya egyéb jelentéseit lásd itt.

Savoie (ejtsd: [szavoá], hagyományos magyar írásmódja magyaros formája Savoya, kiejtése Szavója): Franciaország egyik megyéje (département) a Rhône-Alpes régióban, hivatalos sorszáma 73. A Nyugati-Alpok előterében fekszik, területét Ain, Haute-Savoie, Isère és Hautes-Alpes megyék, ill. keletről Olaszország (Piemont tartomány) határolják.

[szerkesztés] Történelme

Bővebben: Szavója történelme

Neve a latin Sapaudia vagy Sabaudia szóból származik, ami fenyves erdővidéket jelent.

Hosszú időn át a Savoyai-ház örökös tartományainak (États de Savoie) része volt, és a Savoyai Grófság, majd a Savoyai Hercegség fennhatósága alá tartozott, ami 1720 után a Szárd-Piemonti Királyság része lett, a mai Haute-Savoie megye területével együtt. Savoyát a XV. századtól kezdve a Francia Királyság több alkalommal is elfoglalta. A francia forradalom után, 1792-ben az ismét megszállt Savoyát beolvasztották az ekkor kialakított Mont Blanc megyébe (Département du Mont-Blanc), ennek része maradt Napóleon bukásáig, 1815-ig. Bizonyos részterületeit 1798-ban Léman megyéhez (Département du Léman) csatolták, 1814-ig. A Bécsi Kongresszus visszaadta a Szárd-Piemonti Királyságnak. Az 1859-es osztrák-francia-szárd háborút követően 1860-ban egész Savoya területe (a Nizzai Grófsággal együtt) a Francia Császársághoz került. A történelmi Savoya (Pays de Savoie) helyén két új megyét szerveztek: Savoie megyét Chambéry fővárossal, és Haute-Savoie megyét Annecy fővárossal.

A Tarentaise völgy központi települése, Moûtiers 1926-ig körzeti központ (chef-lieu d'arrondissement) volt. 1992-ben Savoie megye rendezte az téli olimpiai játékokat Albertville-ben, és a környező hegycsoportok (Tarentaise és Beaufortain) lejtőin.

[szerkesztés] Földrajza

Savoie megye nagyrészét hegyvidék alkotja:

• Bauges hegység (Massif des Bauges).
• Chartreuse hegység (Massif de la Chartreuse), itt működik a „Kartauzi rend” anyakolostora (La Grande Chartreuse). A szerzetesrend a hegységről nyerte nevét.
• Vanoise hegység (Massif de la Vanoise).
• Beaufortin hegység (Massif Beaufortin).
• Avant-Pays savoyard (kb. a „savoyai végvidék”): A történelmi Savoyai Hercegség nyugati határvidéke, a Jura hegység legdélibb része, kisebb tengerszint feletti magasságban. Ma Savoie megye nyugati, Ain megyével (Bugey vidékével) szomszédos területe, a Rhône folyó és a Bourget-tó között.

A megyét átszeli az Isère folyó, amely a Nyugati-Alpokban, a 2764 m magas Iseran hágón (Col de l'Iseran) ered, Savoie és Isère megyék határán. Az Isère folyó táplálja a Bourget tavat (lac du Bourget) [ejtsd burzsé], Franciaország legnagyobb és legmélyebb természetes tavát, és az Aiguebelette tavat, (lac d'Aiguebelette) [ejtsd egbölett], az ország egyik legtisztább vizű tavát, ahol már 1976 óta tilos a motorcsónakok használata.

A két Savoya domborzati térképe.

[szerkesztés] Lakosság

Savoya (azaz Savoie és Haute-Savoie megyék) lakosai önmagukat franciául Savoyard-nak nevezik [ejtsd: szávoájár]. Hallható még történelmi elnevezésük: Savoisiens (ejtsd: szávoázien], vagy újabban a Savoyens [ejtsd szávoájen] is. Savoie megye fontosabb városai:

• Chambéry, a megye közigazgatási székhelye: 55 786 lakos, az agglomerációval együtt 113 457 lakos, ebből La Motte-Servolex 10 912 lakos (2006), a francia államvasutak (SNCF) jelentős gócpontja.
• Aix-les-Bains : 25 732 lakos, az agglomerációval együtt 40 278 lakos.
• Albertville : 17 340 lakos, az agglomerációval együtt 31 162 lakos.
• Saint-Jean-de-Maurienne : 8 902 lakos, az agglomerációval együtt 9 846 lakos.

A népsűrűsűg erős szóródást mutat. A lakosság többsége a völgyekben, különösen az Isère folyó völgyében települt, a nagy kiterjedésű hegyvidéken gyakorlatilag nincs állandó lakosság.

[szerkesztés] Idegenforgalom, turizmus

Savoya lakosai bevételeiknek mintegy felét (a Chambéry Kereskedelmi Kamara adatai szerint) a turizmusból nyerik. A szálláshelyek több, mint 30 millió vendégéjszakát regisztrálnak évente. A turizmus a megye gazdaságának húzóágazata. A nyári vendégek forgalma a XIX. század végén kezdődött, a téli szezon (síelők) a XX. században fedezték fel Savoyát. Savoie megyében igen nagyszámú, jól kiépített síközpont (station de ski) található, köztük több világhírre is szert tett. A legfontosabb síközpontok:

• Val-d'Isère
• Tignes
• Les Arcs (Savoie)
• La Plagne
• Valmorel
• Les Saisies fontos sífutó és alpesi síző terep.
• Savoie Grand Revard (Aix-les-Bains városa fölött), Franciaország egyik legnépszerűbb sífutó központja
• Les Trois Vallées (a Három Völgy), ezen belül: Méribel, Courchevel, Les Menuires és Val Thorens.

A helyi termálvizes források gyógyító hatását már az ókori római időkben ismerték és alkalmazták. A gyógyturizmus és a modern wellness-ipar igen fejlett. Legnagyobb működő központjai Aix-les-Bains, Challes-les-Eaux, Brides-les-Bains és La Léchère.

Savoya nyugati kapuja: Combe de Savoie.

Alacsony dombvidék: (Avant-Pays savoyard).

Középhegység: A Mariet fennsík (Bauges).

Magashegyi község: Sainte-Foy-Tarentaise.

[szerkesztés] Ipar és mezőgazdaság

A klasszikus ipari tevékenység is hangsúlyosan jelen van. A Rhône folyón és a hegyi folyókon működő vízerőművek energiatermelésére alapozva jelentős a színesfémkohászat, főleg az alumínium-feldolgozás.

Savoya mezőgazdaságának legfontosabb ágazata a havasi legelőkön folytatott szarvasmarhatenyésztés és a sajtkészítés, továbbá a borászat és gyümölcstermelés. A leghíresebb helyi sajtféleségek: Beaufort, Gruyère de Savoie, Reblochon, Tamié, Tome des Bauges, Tomme de Savoie.

[szerkesztés] Egyházszervezet

Savoie megye három katolikus egyházmegyére oszlik, Chambéry, Maurienne és Tarentaise, ezek együttesen alkotják a Chambéry érseke alá rendelt érseki tartományt.

[szerkesztés] Lásd még

• Savoya
• Savoyai-ház
• Savoyai Hercegség

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• [1] Savoie megye prefektúrájának honlapja.
• [2] A megye önkormányzata (Conseil Général).
• [3] Savoie megye vállalkozásainak honlapja.
• [4] Savoie megyei levéltárak (Történelmi adatok forrása).
• [5] Savoie megye a Wikitravel-ben.
• [6] Savoya tartomány (Pays de Savoie) turistahivatala.
• [7] Savoya idegenforgalmi irodája Párizsban.
• [8] A savoyai Maurienne hegyvidék kalauza – Idegenforgalom és kulturális örökség Savoyában.

A Wikimedia Commons tartalmaz Savoie témájú médiaállományokat.

[szerkesztés] Bibliographies

• Vernier J.-J.: Département de la Savoie. Étude historique et géographique. 1896, 1993, in: Monographie des Villes et Villages de France, Res Universis.