|
|
Eszközök |
Nemzetközi Sarki Év
A Nemzetközi Sarki Év (IPY – International Polar Year) során klimatológusok, kutatók vizsgálják az Arktiszt és az Antarktiszt. 2007 március 1. és 2009, március 9. között valósul meg a negyedik IPY.
[szerkesztés] 2007-2009 (IV.)
2007 márciusától 2009-ig a Nemzetközi Sarki Év keretében 66 nemzet közel 55 000 tudósa végez komplex kutatásokat a sarkvidékeken. A klímakutatók egyik célja, hogy állandóan figyelemmel kísérjék a jég olvadásának mértékét. [1] A Kanada és Szibéria közötti jégpáncélt Zeppelin léghajóval fogják vizsgálni. Christian Haas a kanadai partoknál lévő jégolvadásokról szeretne folyamatos képet kapni.[2] A Meteorológiai Világszervezet (WMO) és a Nemzetközi Tudományos Tanács (ICSU) szervezi a nagyszabású kutatásokat. Az Északi-sarkvidéken 1,1 °C-kal emelkedett a levegő átlaghőmérséklete, ami kétszerese a felmelegedési átlagnak. Peter Lemke, a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet (AWI) klimatológusa már sokadjára tett nyilatkozatot a globális felmelegedéssel kapcsolatban.[3] [szerkesztés] A Nemzetközi Sarki Év múltjaA Nemzetközi Sarki Év előtörténetében osztrák-magyar születésű tengerésztisztek állnak, az ő adatgyűjtő munkájuk révén jött létre a Nemzetközi Meteorológiai Intézet.[4] A jégből és a fagyott talajból vett minták alapján (jégmag) jégfúrások segítségével dokumentálható a Föld korábbi átlaghőmérséklete. Az így kapott adatokból kiszámolható a Föld éghajlat-változása. [szerkesztés] 1882-83 (I.)Az első, 1882-83-as Nemzetközi Sarki Évnek osztrák-magyar vonatkozása van a Nemzetközi Meteorológiai Intézet megalapításában. 1872-1874 közötti osztrák-magyar északi-sarki expedíció fedezte fel a Jeges-tenger egyik szigetcsoportját, a Ferenc József-földet. 1882-83-ban a következő országok vettek részt a projektben: az Osztrák-Magyar Monarchia, Nagy-Britannia, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Hollandia, Norvégia, Oroszország, Kanada és az Egyesült Államok. Tragikus módon 24 amerikaiból 17-en éhen haltak az Északi-sarkon a Nemzetközi Sarki Év keretében, az élelemszállító hajó késése miatt. A többi kutató is csak úgy élhette túl, hogy megették a többiek tetemét[forrás?]. Ekkor 14 meteorológiai állomást állítottak fel az Északi-sarkon. [szerkesztés] 1932-33 (II.)A következő Sarki Év 1932-33-ban volt, az első Nemzetközi Sarki Év 15. évfordulója alkalmából. Ezen 44 ország vett részt. [szerkesztés] 1957-58 (III.)Nemzetközi Geofizikai Év (1957-58) néven futott a harmadik Nemzetközi Sarki Év. (IGY – International Geophysical Year). A Nemzetközi Nyugodt Nap Éve 1963-ban és 1964-ben volt. [szerkesztés] Számozott hivatkozások
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
||||||||||||||||||||
