|
|
Nagy-lengyelországi felkelés (1918-1919)
|
|
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát.
Részletek a cikk vitalapján.
Az ezen a lapon látható jelölés 2007 márciusából származik.
|
|
|
Ez a szócikk (vagy szakasz) nem tünteti fel a forrásokat, melyek segítségével készült.
Segíts megbízható forrásokat találni, hogy alátámaszthassuk, ami a lapon olvasható!
Az ezen a lapon látható jelölés 2007 márciusából származik. |
A Nagy-lengyelországi felkelés vagy Wielkopolskai felkelés (lengyelül: Powstanie wielkopolskie 1918–19 roku, németül: Großpolnischer Aufstand) 1918. december 27. és 1919. február 14-e között zajlott németellenes lengyel felkelés volt Nagy-Lengyelország területén, mely nagyban hozzájárult Lengyelország újjáalakulásához, illetve a Poroszország által Lengyelország első felosztása (1772) során bekebelezett ősi lengyel területek visszaszerzéséhez is.
A felkelés a német megszállók ellen irányult, akik mindent megtettek annak érdekében, hogy a lengyel lakosságot asszimilálják, elnémetesítsék, germanizálják. Ennek érdekében nemcsak a lengyel nyelv használata volt szigorúan tilos, de a megszállók teljesen felszámolták a lengyel nyelvű közoktatást, a nemzeti emlékek ápolását és felkutatását. A tartomány fővárosa Festung Posen – Poznań Erőd lett, s itt székelt hivatalosan a porosz trónörökös is. Emlékét a Zamek – a város szívében felállított komor és masszív neogótikus vár őrzi. A Felkelés 1918. december 27-én tört ki, célja Wielkopolska, azaz Nagy-Lengyelország és Pomeránia tartományok német kézből történő kiszakítása volt. A felkelők hadát Józef Dowbór-Muśnicki tábornok és Stanisław Taczak őrnagy irányították. A különböző felkelőcsapatokat olyan kiváló lengyel hazafiak vezették, mint például: gróf Ignacy Maciej Mielżyński alezredes (1871-1938) és Walenty Antoniewicz alezredes. A felkelő sereg 1919. január 15-ig a tartomány néhány észak-nyugati és déli járásainak kivételével, egész Wielkopolska tartományt felszabadították. A legsúlyosabb csatákra Rawicz és Leszno közelében került sor. A hősi halottakat kivétel nélkül Poznańban, a Cytadela lejtőin kialakított Hősök Temetőjében hantolták el. A sors iróniája, hogy 1945-ben ide temették a szovjet megszállókat is, akik a háború során a város területén estek el. Az Antant-hatalmak és Németország között megkötött tűzszünet nyomán, a felkelők serege 1919 májusában beolvadt a lengyel hadseregbe, több felkelő önként belépett Józef Piłsudski marsall seregébe, az Első Lengyel Brigádba, amely megtámadta a bolsevista bűnözők vezette Szovjetuniót. Formálisan Wielkopolska tartományt a Párizsi Békeszerződés nyomán 1919. június 28-án csatolták Lengyelországhoz. A dátum jelképes: ezen a napon tört ki 1956-ban a szovjet megszállók elleni Poznańi 1956-os Forradalom.
- Antoni Czubiński, Powstanie Wielkopolskie 1918–1919. Geneza-charakter-znaczenie (Poznań 1978)
- Antoni Czubiński, Rola Powstania Wielkopolskiego w walce narodu polskiego o powstrzymanie niemieckiego >parcia na wschód<, Przegląd Zachodni (1968, nr 5-6)
- A.Czubiński, Z.Grot, B.Miśkiiewcz, Powstanie Wielkopolskie 1918–1919. Zarys dziejów (Warszawa 1978)
- K.Dembski, Wielkopolska w początkach II Rzeczypospolitej. Zagadnienia prawno-ustrojowe (Poznań 1972)
- Roman Dmowski, Polityka polska i odbudowanie państwa (1925)
- Z.Grot (ed.), Powstanie wielkopolskie 1918–1919 (Poznań 1968)
- Z.Grot, I.Pawłowski, M.Pirko, Wielkopolska w walce o niepodległość 1918–1919. Wojskowe i polityczne aspekty Powstania Wielkopolskiego (Warszawa 1968)
- P.Hauser, Niemcy wobec sprawy polskiej X 1918–VI 1919 (Poznań 1984)
- K.Kandziora, Działalność POW w Poznaniu. Przyczynek do historii Polskiej Organizacji Wojskowej zaboru pruskiego w latach 1918–1919 (Warszawa 1939)
- S.Kubiak, Niemcy a Wielkopolska 1918–1919 (Poznań 1969)
- Materiały Sesji Naukowej z okazji 50-lecia Powstania Wielkopolskiego 1918/1919 (Zaszyty Naukowe UAM 1970, Historia t.10)
- Witold Mazurczak, Anglicy i wybuch powstania wielkopolskiego. Z dziejów genezy brytyjskiej misji płka H.H.Wade'a w Polsce, [in:] Antoni Czubiński (ed.), Polacy i Niemcy. Dziesięć wieków sąsiedztwa (PWN, Warszawa 1987)
- Janusz Pajewski, Rodział XXII. Powstanie Wielkopolskie, [in:] J.Pajewski, Odbudowa państwa polskiego 1914–1918 (Warszawa 1985)
- Janusz Pajewski, Znaczenia Powstania Wielkopolskiego dla odbudowy Państwa Polskiego w 1918 r. (Zeszyty Naukowe UAM, Historia 1970, t.10)
- S.Rybka, Zerwane pęta. Wspomnienia z dni rewolucji niemieckiej i powstania polskiego 1918-1919 (Poznań 1919)
- A.Rzepecki, Powstanie grudniowe w Wielkopolsce. 27 XII 1918 (Poznań 1919)
- Z.Wieliczka, Wielkopolska w Prusy w dobie powstania 1918/1919 (Poznań 1932)
- Z.Wroniak, Paderewski w Poznaniu (Kronika Miasta Poznania 1959, nr 4)
- H.Zieliński, Rola powstania wielkopolskiego oraz powstań śląskich w walce o zjednoczenie ziem zachodnich z Polską; (1918-1921)
|
)
