A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Magyarország az olimpiai játékokon először az első, 1896-os nyári játékokon vett részt, és majdnem az összes nyári illetve az összes téli olimpián indultak versenyzői. Az 1920. évi nyári olimpiai játékokra nem kapott az ország meghívót, mivel az I. világháború vesztesei között volt. Pedig ez lett volna a magyar olimpia: a rendezés jogát Budapest nyerte el, a háborús vereség miatt szállt át a jog később Antwerpenre. 1984-ben a Szovjetunió nyomására csatlakozott a szocialista országok bojkottjához, emiatt nem vett részt a Los Angelesi olimpián.
Az ország olimpiai bizottságát Magyar Olimpiai Bizottságnak hívják (rövidítése: MOB), mely szervezet 1896-ben alapult.
A MOB hivatalosan is elfogadja az olimpiák művészeti versenyein magyarok által elért eredményeket, melyekkel együtt összesen 468 érmet nyertek eddig a magyarok. Ez azonban nem egyezik meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság álláspontjával, ugyanis e szervezet nem számolja bele az érmek számába a szellemi versenyeken elért helyezéseket. A NOB által elfogadott magyar érmek száma emiatt nem azonos a MOB által elfogadottakkal. A legfőbb szervezet szerint tehát a következő számú érmekkel rendelkezik Magyarország: aranyérem: 159, ezüstérem: 142, bronzérem: 163, összes érem: 464.
A nyári olimpiákon szerzett 160 aranyéremmel, és az ezen az olimpiákon szerzett 462 összes éremmel Magyarország a legeredményesebb olyan nemzet, amely még nem rendezett olimpiát.
[szerkesztés] Érmek a nyári olimpiai játékokon
A művészeti versenyeken elért érmekkel együtt.
[szerkesztés] Érmek a téli olimpiai játékokon
- Rózsaligeti, László (2004). Magyar Olimpiai Lexikon 1896-2002, Szaklektor Hencsei Pál, Helikon Kiadó. ISBN 963 208 835 2.
Magyarország az olimpiai játékokon először az első, 1896-os nyári játékokon vett részt, és majdnem az összes nyári illetve az összes téli olimpián indultak versenyzői. Az 1920. évi nyári olimpiai játékokra nem kapott az ország meghívót, mivel az I. világháború vesztesei között volt. Pedig ez lett volna a magyar olimpia: a rendezés jogát Budapest nyerte el, a háborús vereség miatt szállt át a jog később Antwerpenre. 1984-ben a Szovjetunió nyomására csatlakozott a szocialista országok bojkottjához, emiatt nem vett részt a Los Angelesi olimpián.
Az ország olimpiai bizottságát Magyar Olimpiai Bizottságnak hívják (rövidítése: MOB), mely szervezet 1896-ben alapult.
A MOB hivatalosan is elfogadja az olimpiák művészeti versenyein magyarok által elért eredményeket, melyekkel együtt összesen 468 érmet nyertek eddig a magyarok. Ez azonban nem egyezik meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság álláspontjával, ugyanis e szervezet nem számolja bele az érmek számába a szellemi versenyeken elért helyezéseket. A NOB által elfogadott magyar érmek száma emiatt nem azonos a MOB által elfogadottakkal. A legfőbb szervezet szerint tehát a következő számú érmekkel rendelkezik Magyarország: aranyérem: 159, ezüstérem: 142, bronzérem: 163, összes érem: 464.
A nyári olimpiákon szerzett 160 aranyéremmel, és az ezen az olimpiákon szerzett 462 összes éremmel Magyarország a legeredményesebb olyan nemzet, amely még nem rendezett olimpiát.
[szerkesztés] Érmek a nyári olimpiai játékokon
A művészeti versenyeken elért érmekkel együtt.
[szerkesztés] Érmek a téli olimpiai játékokon
- Rózsaligeti, László (2004). Magyar Olimpiai Lexikon 1896-2002, Szaklektor Hencsei Pál, Helikon Kiadó. ISBN 963 208 835 2.