|
|
EszközökMás nyelveken
|
Mózes
Mózes bibliai próféta. Egyesek olyan történelmi személyiségnek tartják, aki köré az utókor mítoszokat is szőtt, és akinek életét elsősorban a vallásos héber és keresztény szent iratokból ismerjük, melyekben mint a kialakuló héberség vezetője jelenik meg. Minthogy ezen iratok nem tekinthetőek minden szempontból történetileg hitelesnek, a valódi Mózes személye, és életének részletesebb történései tudományosan nem minden tekintetben tisztázottak. Többek között azt sem tudjuk biztosan, hogy egyetlen személy volt-e héber vezető ilyen néven, vagy esetleg a héberek az utána következő egy-két vezér némelyikét is Mózesnek nevezték-e. [szerkesztés] Mózes a szent iratok szerintMózes ben Ámrám, Jákob fia Lévi törzséből (i. e. 1280., Egyiptom – i. e. 1160., a Jordán folyó bal partján). Foglalkozása építész és pásztor volt. Felesége, Cippóra két gyermekkel ajándékozta meg (Gerson és Eliézer). Nővére Miriam, fivére Áron, akinek átadta az Üzenetet. Különös ismertetőjele a dadogás (pontosabban „nehéz beszédűség”) volt. Mózes életét leginkább az Ótestamentumból ismerhetjük meg, a héber szövegek az i. e. 3. század és az i. e. 1. század közötti időkben születtek. Összehasonlítva az írást a történelmi tényekkel, kiderül, hogy Mózes az i. e. 13. évszázadban élhetett, talán II. Ramszesz vagy fia, Merneptah fáraó uralkodása alatt (bár egyesek más, korábbi fáraók idejére teszik Mózes életét). Egy thébai sírkövön talált felirat utal először a zsidók egyiptomi jelenlétére, melyet 1895-ben fedeztek fel a régészek. Ama állítás azonban, miszerint a kis Mózest a a Níluson, egy kosárban ringatózva találta volna meg a fáraó lánya, ellenőrizhetetlen és valószínűtlennek tűnik. A Biblia szerint a Magadanba menekült Mózes 80 éves korában tért vissza Egyiptomba, a fáraó halála után. II. Ramszesz i. e. 1235-1224 között hunyt el, így a visszatérés közvetlenül az i. e. 1200-as időszak előttre tehető. 
A fáraó akkoriban tiltotta meg a zsidóknak, hogy az Ígéret Földje (Palesztina) felé induljanak, ami érthető, hiszen számos ingyenmunkást veszített volna el. A tíz egyiptomi csapás ténye sem igazolható, bár a történészek szerint abban az időben gyakori volt a rovarinvázió a Nílus környékén. Amikor Mózes a Sinai-hegyen magához vette a tízparancsolatot (dekalógus) tartalmazó kőtáblákat, valóságos politikai és vallási főnökké vált, így ő döntött a különböző zsidó ünnepek időpontjáról (pl. a sabbatról) és az igazságszolgáltatás alapjait is ő határozta meg. A hagyomány szerint ő a Tóra szerzője, melyet 40 éven át írt az Egyiptomból való kivándorlás után. Egyébként már a Biblia is úgy írja le, mint alázatos, ugyanakkor dühkitörésekre, sőt agresszív cselekedetekre hajlamos férfit. Amikor az egyiptomi piramisépítéseknél munkafelügyelő volt, egy munkást agyonütött, és ezért az igazságszolgáltatás elől a pusztába menekült, ahol Jethró, későbbi apósa vette pártfogásába és avatta be a zsidó vallásba. Később, miután népét Egyiptomból kivezette, drasztikus módon számolta fel a bálványimádást, és szilárdította meg az egyistenhitet, és persze saját hatalmát. Amikor azt tapasztalta, hogy a nép nem követi szigorú vallási előírásait, a Biblia szerint a következőképpen járt el:
Úgy halt meg (a Biblia szerint 120 éves korában), hogy népét a Kánaán kapujában hagyta. [szerkesztés] Mózes szarvakkalSzámos képzőművészeti ábrázoláson látható Mózes szarvakkal. Ennek oka egy félrefordítás. Mózes, mikor a dekalógussal lejön a hegyről, azt írja a szöveg: „Amikor aztán Mózes leszállt a Sinai-hegyről, kezében a bizonyság két táblájával, nem tudta, hogy ragyog az arca az Úrral való beszélgetés miatt” (Kivonulás könyve 34,29). Az eredeti héber mondatban szerepel a "karnu panav" קרנו פניו kifejezés. A קרן tő olvasható szarvnak, sugárnak, mint például a fénysugár kifejezésben. A "Panav" פניו jelentése az ő arca. Ezek alapján a kérdéses mondat értelme: Mózes arca ragyogott. A Septuaginta még ilyen értelemben fordítja görögre ezt a kifejezést. Szent Jeromos azonban cornuta-nak fordítja, ami szarvval ellátottat jelent. Jeromos latin fordítása, a Vulgata terjedt el a keresztények között, így hosszú ideig ez a félrefordítás adott alapot a művészek alkotásaihoz. Az egyik legklasszikusabb alkotás Michelangelo fent látható Mózese. [szerkesztés] Mózes az iszlámbanAz iszlám vallás szerint Mózes (arabul Musza) az öt legnagyobb próféta (Noé, Ábrahám, Mózes, Jézus és Mohamed próféta) egyike. Ő az, akinek a neve az emberek közül a legtöbbet szerepel a Koránban. A Bibliából már ismert történeteken túl a Korán azt is elbeszéli, mikor Mózes a titokzatos Khidrrel találkozott (Korán, 18. szúra). |
