|
|
Eszközök |
KöszörülésA köszörülés szabálytalan élgeometriájú szerszámmal végzett forgácsolási művelet, amelynél a mindig szerszám végzi a forgó forgácsolómozgást. A köszörülés szerszáma a köszörűkorong. A köszörüléssel nagy pontosságú, sima, sőt tükrös felületeket lehet előállítani. Főleg befejező megmunkálás, de a nagy teljesítményű köszörűgépek alkalmasak előkészítő vagy nagyoló műveletekhez is. 
[szerkesztés] Köszörülési módszerek
Köszörülni kéziszerszámokkal és köszörűgépeken (szerszámgépekkel) lehet. A kéziszerszámokkal való köszörülés mindig nagyoló jellegű megmunkálás, különösebb pontosságot és felületi minőséget nem lehet elvárni. A kéziszerszámok közé sorolhatók az aszatli vagy állványos köszörűk és a kézi köszörűk, csiszolók. Valamennyi köszörülési módszer alkalmazásakor a szerszám végzi a forgácsolómozgást, mintegy 30 m/s sebességgel. A nagy sebességű köszörülés tartománya 50-80 m/s, az ultrasebességűé 100-300 m/s. A köszörűgépeken általában a munkadarab is végez valamilyen mozgást. [szerkesztés] Oldalelőtolásos palástköszörülésAz oldalelőtolásos palástköszörülés tengelyek köszörülésére való. A fogásvétel történhet löketenként, kettőslöketenként. Készreköszörüléskor az utolsó néhány löketet fogásvétel nélkül szokás elvégezni. [szerkesztés] Beszúró palástköszörülésEzt a módszert általában kis hosszúságú forgástestek köszörülésekor alkalmazzák. Oldalelőtolás nincs, legfeljebb 1-3 mm-es oszcilláció. Beszúró palástköszörüléssel lépcsős tengelyek vállainak a köszörülését is el lehet végezni. [szerkesztés] Csúcs nélküli köszörülésCsúcs nélküli köszörüléssel több méter hosszú rudak is köszörülhetők. A munkamódszer általában áteresztő jellegű, de lehet beszúró is. Az áteresztő módszerhez a támasztókorongot 2-6°-kal megdöntik, így a munkadarab előre tud haladni a vezetősínen, lehetővé téve a teljes vagy tetszőleges hosszon való köszörülést. Beszúró eljárás alkalmazásakor a támasztókorong nincs megdöntve. [szerkesztés] FuratköszörülésVékonyfalú munkadarabok – pl. gördülőcsapágy-gyűrűk – megmunkálásához az ún. csúszósarus eljárást használják. A munkadarab forgatását mágneses támasztóharang végzi. Csúszósaru nélküli eljárás alkalmazásakor a munkadarabot mereven fogják be, pl. tokmányba. A köszörülést mindig előtolással végzik. [szerkesztés] SíkköszörülésA síkköszörülés a köszörűkorong palástjával vagy homlokfelületével végezhető. A korongpalásttal végzett síkköszörülés lassú, kis termelékenységű, de pontos eljárás. A koronghomlokkal végzett síkköszörülés nagy termelékenységű módszer, minden löket vagy kettőslöket után lehet fogást venni, oldalirányú előtolás nincs. Kis teljesítményű gépeken a korong fazék alakú, nagy teljesítményű gépeken szegmensbetétes. A nagy teljesítményű síkköszörű gépek a keményfémlapkás homlokmarásnak megfelelő anyagleválasztási sebességgel is képesek dolgozni.
[szerkesztés] KöszörűgépekKöszörüléskor a forgácsoló főmozgást (forgómozgás) a szerszám, míg az előtolás- és fogásmélység-irányú mellékmozgásokat a felület alakjától, a munkadarab méreteitől függően vagy a munkadarab vagy a szerszám végzi. [szerkesztés] Egyetemes palástköszörűgépek
Az egyetemes palástköszörűgépek a legsokoldalúbban használható köszörűgépek. A forgácsoló főmozgást a pontosan csapágyazott köszörűorsóra szerelt köszörűkorong végzi. A munkadarabot tokmányba, csúcsok közé, vagy patronba lehet befogni, amit külön hajtómű forgat. Oldalirányú előtolással végzett köszörüléskor a gépasztal a munkadarabbal hosszirányú alternáló mozgást végez. Az asztal mozgatását általában hidraulikus rendszer biztosítja. A gépasztal mozgási úthosszát – a löketet – állítható ütközőkkel lehet szabályozni. Az egyetemes palástköszörűgépeken hengeres, kúpos, alakos külső-belső forgásfelületek és sík homlokfelületek köszörülhetők. [szerkesztés] Csúcs nélküli köszörűgépek
Az ilyen típusú gépeken a munkadarab a köszörű- és a továbbító korong között helyezkedik el, alulról támasztóléc vezeti, ill. támasztja meg. A darab a forgómozgást a finom szemcsézetű gumi- vagy bakelitkötésű továbbító korongról kapja súrlódás révén. A köszörűkorong kerületi sebessége 25-30 m/s, a továbbító korongé 0,15-1,15 m/s. A munkadarab a továbbító korong kerületi sebességét veszi fel, forgásiránya a köszörűkorongéval ellentétes. A továbbító korong a köszörűkorong tengelyéhez viszonyítva a vízszintes síkban ferdére állítható. Áteresztő köszörüléskor így a munkadarab forgómozgása mellett tengely irányú előtolási sebességet kap. [szerkesztés] FuratköszörűgépekA furatköszörűgépek szerkezeti felépítése hasonló az egyetemes palástköszörűgépekéhez. Alkalmasak hengeres, kúpos és beszúró köszörüléssel lépcsős vagy alakos felületek megmunkálására is. Fazék alakú koronggal homlokfelületek is köszörülhetők. A furatköszörűgépeket nagy fordulatszámú, pneumatikus vagy hidraulikus orsóhajtással gyártják. A kis átmérőjű furatok megmunkálásához kedvező (kb. 20 m/s) kerületi sebességet 30 000-150 000 1/min orsófordulattal lehet biztosítani. A munkadarabot tokmányba vagy patronba lehet fogni. [szerkesztés] Síkköszörűgépek
A síkköszörűgépekkel korongpalásttal vagy koronghomlokkal végzett megmunkálást lehet végezni. A korongpalásttal végzett köszörülésre alkalmas gépen akkor köszörülnek, ha a munkadarab deformálódását, káros felmelegedését el kell kerülni. Korongpalásttal végzett köszörüléskor ugyanis a kis érintkezési felület miatt kicsi a forgácsoló erő, a forgácsoló teljesítmény és az ezzel arányos forgácsolási hő. Koronghomlokkal végzett köszörüléskor nagy forgácsteljesítmény érhető el, de ezzel együtt nagyok az erő- és hőhatások. A síkköszörügépek kétféle asztallal készülnek: hossz- és körasztallal. A hosszasztal egyenes vonalú, alternáló, a körasztal folyamatos körmozgást végez. A munkadarabot leggyakrabban elektromágneses felfogólap rögzíti az asztalhoz. Előnyük a gyors rögzítés és az, hogy egyidejűleg több munkadarabot is fel lehet fogni. [szerkesztés] Köszörűszerszámok
A köszörűszerszámok külsőre korong alakú szabályos forgástestek, valójában szabálytalan élgeometriájú, sokélű szerszámok, amelyek a forgácsolást nagy sebességű karcolással végzik. A köszörűszerszámok legjellegzetesebb paraméterei: szemcseanyag, szemcsenagyság, kötőanyag, kötéskeménység, tömörség, alak és főméretek. Hagyományos szemcseanyag a korund és a szilíciumkarbid, szuperkemény anyag a köbös bórnitrid és a műgyémánt.
A szabálytalan alakú szemcséket aprítással készítik, majd szitálással osztályozzák. A köszörűszemcséket kötőanyag fogja össze megfelelő szilárdságú, forgácsolásra alkalmas szerszámmá. A leggyakoribb kötőanyagok: kerámia, műgyanta (bakelit), gumi, fém, vízüveg, magnézium, sellak. A köszörűszerszámok keménységén azt az erőt értik, amellyel a kötőanyag ellenáll a szemcséket kitörő forgácsolóerőnek, tehát nem azonos az abrazív szemcsék tényleges keménységével. A szerszám keménysége akkor ideális, ha a kötőanyag csak az éles szemcséket tartja fogva, az elkopott, életlen szemcséket pedig elengedi (önélezés). A köszörűkorongok fontos és jellemző tulajdonsága önélező képességük. Ennek ellenére a korongokat időnként fel kell újítani. A korongszabályozást gyémánttal, gyémántceruzával és gyémántgörgővel végzik, nagyobb szemcsemennyiség eltávolításakor szabályozótárcsát alkalmaznak. A köszörűkorongok felerősítését leggyakrabban szorítóperemmel, karton alátéttel végzik. A köszörűkorongokat üzembe helyezésük előtt mindig kiegyensúlyozzák. [szerkesztés] További képek
[szerkesztés] Források |
