Könyvtár

Ez a szócikk az intézményről szól. Hasonló címmel lásd még: könyvtár (informatika).

Könyvtárnak nevezik a bármiféle adathordozón rögzített dokumentumok tárolására kialakított helyet, épületet, és ezen dokumentumok gondozására, feltárására hivatott intézményt. A tárolt információhordozókat rendszer (katalógus, regisztráció, magyarul jegyzék) szerint rendszerezik, archiválják és az olvasó(k) számára hozzáférhetővé teszik.

Könyvtára (a magyar elnevezés a görög bibliothéka tükörfordítása) korábban bárkinek lehetett (akár öt könyvből álló is), manapság inkább a nagy mennyiségű könyvet tároló intézményeknek van. (Egész kis könyvtárat gyűjtött össze = sok könyve van.)

Tartalomjegyzék

1 A könyvtár története
2 A könyvtárosok
3 A könyvtári dokumentum
4 Könyvtártípusok
5 A könyvtárak csoportosítása
- 5.1 Gyűjtőkörük szerint
- 5.2 Használatuk szerint
6 Külföldi könyvtárak
7 A könyvtárhasználat jogi kérdései
8 Lásd még
9 Külső hivatkozások

[szerkesztés] A könyvtár története

Az Alexandriai Könyvtár (Bibliotheca Alexandrina) híresen nagy könyvtár volt az ókorban (I. Ptolemaiosz alapította i. e. 300 körül). Virágzása idején állítólag több mint 700 000 könyvet (tekercset) tartottak itt. Az Ószövetség görög fordításának, a Septuagintának az elkészítése csak egy apró momentum volt a könyvtár életében (később aztán, egészen az újkori filológia ébredéséig ebből dolgoztak a bibliafordítók).

[szerkesztés] A könyvtárosok

A könyvtár kezelője a könyvtáros. Az írástudás hajnalán mágikus hatalmú személy volt, a tudás birtokosa, aki eligazodott a könyvek labirintusában. Később bárki lehetett, aki tudott olvasni. Sok évszázados kihagyás után ma ismét létezik könyvtártudomány, egyetemen és főiskolán oktatják.

[szerkesztés] A könyvtári dokumentum

a könyvtár által állományba vett alap- és kiegészítő feladatai ellátásához szükséges tudományos oktatási, művészeti, közművelődési vagy történeti értékű könyv, időszaki kiadvány (hírlap, folyóirat), egyéb kiadvány, illetve minden szöveg-, kép-, adat- és hangrögzítés beleértve a könyvtár állományába vett elektronikus dokumentumot is, kivéve az Ltv (levéltári törvény) hatálya alá tartozó irattári jellegű levéltári anyagnak minősülő dokumentumot. forrás: 1997/CXL tv. Alapvetően minden, a társadalom számára hasznos, nyilvánosságra szánt dokumentum.

[szerkesztés] Könyvtártípusok

1. ISKOLAI

14-15. században alakultak ki, kezdetben egy volt a felsőoktatási könyvtárral. Gyűjteményük kicsi, könnyen áttekinthető. az 1920-as években Klebersberg kultúrpolitikása és az altalános tankötelezettség bevezetésével nő a jelentőségük. Pl. általános iskolai és középiskolai könyvtárk.

2. FELSŐOKTATÁSI

A 15. század után alakult ki, a filozófiai tudományfelosztás szerint, a karoknak, tudományágaknak megfelelően rendezték sorba a könyveket. Pl. ELTE könyvtára.

3. NEMZETI

18. század körül kezdtek kialakulni, többféle módon. Van, amit alapból nemzeti könyvtárnak terveztek, ilyen a British Library. Gyakran királyi könyvtár része vagy egésze vált a nemzeti könyvtár alapjául. Nálunk Széchényi Ferenc felajánlása és köteles példány rendelete adta az alapot.

4. KÖZMŰVELŐDÉSI

19. században alakult ki, kétféle képpen. Az első a porosz út, amikor a gyűjtemény van központi helyen. A másik az ún. Public Library, ahol a használat, több példányos beszerzés, szolgáltatás van a központban. Nálunk először ilyen Public Library a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár volt.

5. SZAKKÖNYVTÁR

A felhasználók szakképzettek vagy éppen képzésben résztvevők, specifikus igényekkel érkeznek, ezért a gyűjteményt is egy tárgy köré csoportosítják. Pl. Nemzeti Filmarchívum, Hadtörténeti Múzeum és Levéltár

[szerkesztés] A könyvtárak csoportosítása

[szerkesztés] Gyűjtőkörük szerint

tudományos szakkönyvtár (pl. műszaki könyvtár)
letéti könyvtár
gyermekkönyvtár

A nemzeti könyvtár őrzi az összes könyvtári dokumentumot, amelyeket (egy adott időponttól fogva) az országban kiadtak. A nemzeti könyvtár javára kötelespéldányokat kell beszolgáltatnia a kiadónak. Magyarországon a nemzeti könyvtár az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK).