I. Murád

I. Murád (1319 – 1389): Hüdavendiğar-nak is nevezték, ami Isteni-t jelent. I. Orkhán szultán és Helén bizánci hercegnő fia volt. Apja halála után (1359) ő lett a birodalom harmadik szultánja. Uralma alatt majdnem az egész Balkán-félszigetet meghódította és a bizánci császárt adófizetésre kényszerítette. Az ő ideje alatt alakult ki a devşirm rendszer, ami alapján a janicsárokat keresztényekből képezték ki. Ugyancsak ő alapította a divánt, mint kormányzási forma. Uralkodása idején a birodalmat felosztotta két tartományra: Anatoliára (ázsiai rész) és Ruméliára (európai rész).

Murád a Karamanid emirátus ellen harcolt Anatóliában, a szerbek, bolgárok és magyarok ellen Európában. Az európai népek szövetkeztek Murád ellen és 1371. szeptember 26-án a Marica folyó mellett megütköztek a törökökkel. A csatát a törökök nyerték, akiket Murád alvezére, Lalaşahin bejler-bej vezetett.

1366-ban a szerb király adófizetővé vált, majd 1385-ben Szófia a törökök kezébe került. 1389. június 15-én a rigómezei csatában a törökök fényes győzelmet arattak, és ezzel Szerbia elvesztette függetlenségét. Az ütközetben nemcsak a szerb király esett el, de Murád szultán is (a szultánt Miloš Obilić szerb nemes ölte meg).

Főbb szócikk: I. Murád hódításai.