Granada

Granada (görögül Ἐλιβύργη, latinul Illiberis) város Andalúziában, a Sierra Nevada lábánál.

Granada, tierra soñada por mí

mi cantar se vuelve gitano

cuando es para ti...

mi cantar...hecho de fantasía

mi cantar...flor de melancolía

que yo te vengo a dar... (Részlet a Granada című dalból) [1]

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

A következő önkormányzatokkal határos: Atarfe, Maracena, Pulianas, Jun, Víznar, Huétor Santillán, Beas de Granada, Dúdar, Pinos Genil, Cenes de la Vega, Huétor Vega, La Zubia, Ogíjares, Armilla, Churriana de la Vega, Vegas del Genil és Santa Fe.

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Közigazgatása

[szerkesztés] Negyedei

Történelmileg kialakult negyedei (barrios) a következők:

[szerkesztés] Polgármesterei

José Tripaldi Herrera (1923)
Luis Fajardo Fernández (1934)
Manuel Fernández Montesinos (1934-1936)
Miguel del Campo Robles (1936-1938)
Antonio Gallego Burín (1938-1940)
Acosta Inglós (1940-1941)
Antonio Gallego Burín (1941-1951)
Juan Ossorio Morales (1951-1953)
Manuel Sola Rodríguez-Bolívar (1953-1968)
José Luis Pérez-Serrabona y Sanz (1968-1973?)
Antonio Morales Souvirón (1973?-1979)
Antonio Camacho (1979)
Juan Tapia Sánchez (1979)
Antonio Jara Andreu (1979-1991)
Jesús Quero Molina (1991-1995)
Gabriel Díaz Berbel (1995-1999)
José Enrique Moratalla Molina (1999-2003)
José Torres Hurtado (2003 óta)

[szerkesztés] Látnivalói

Az Alhambra

Granadai katedrális

Városháza

Alhambra: 1223-ban, az első Naszrida uralkodó, I. Muhammad idején kezdték meg az építkezéseket. Utódai, I. Júszuf, V. Muhammad és III. Júszuf granadai emírek 1408-ig folytatták azt. Az épületegyütteshez mórok és keresztények által alkotott épületrészek tartoznak: az Alcazaba, a Naszridák palotái és a Generalife arab munka, míg V. Károly palotája és a Szűz Mária-templom már a keresztény spanyolok alkotása volt. 1984 óta a Világörökség része.
Albaicín: vagy régi írásmód szerint Albayzin a városnegyedek legismertebbike, melyet 1984-ben az UNESCO Világörökség részévé választottak. Az Alhambrától északi irányban terül el, a Darro folyó túlpartján.

Cartuja
Granadai katedrális és Királyi kápolna (Catedral de Granada y Capilla Real)
Szent Jeromos-kolostor (Monasterio de San Jerónimo)
Iglesia de San Juan de Dios
Iglesia de Santo Domingo
Colegiata de San Salvador
Nuestra Señora de las Angustias
Szent Jusztus és a Jó Pásztor temploma (Iglesia de Santos Justo y Pastor)
Szent Anna-templom (Iglesia de Santa Ana)
Szent Péter-templom (Iglesia de San Pedro)
Iglesia de San José,
Iglesia de San Antón,
Madraza
Királyi Kancellária (Real Chancillería),
Hospital Real,
Corral del Carbón
Dar al Horra-palota (Palacio de Dar al Horra)
Casa del Chapiz
Alcaicería
Casa de los Tiros
Carmen de los Mártires
Hospital de San Juan de Dios.

[szerkesztés] Gazdasága

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Híres emberek

Abu Hamid al-Garnati (1100-1169 vagy 1170) utazó
Francisco Suárez (1548–1617), teológus, filozófus
Alonso Cano (1601–1667), festő- és szobrászművész
Federico García Lorca (1898-1936), író
María José Rienda Contreras (* 1975), sífutó
Francisco José Lara Ruiz (* 1977), kerékpárversenyző
Juan Miguel Mercado (* 1978), kerékpárversenyző
Adolfo García Quesada (*1979), kerékpárversenyző

[szerkesztés] Testvérvárosok

[szerkesztés] Források

Baedeker Spanyolország (Ikon Kiadó Kft., Bp. 1992.) ISBN 963-7948-14-7
Doromby Endre: Spanyolország (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1982.) ISBN 963-243-212-6
Szentirmai József és Szentirmainé Bánlaky Cecília: Spanyolország (Panoráma útikönyvek, Medicina Könyvkiadó Rt., Bp. 1995.) ISBN 963-243-838-8
Czellár Katalin: Spanyolország építészete II. (Az építészet világa, Corvina Kiadó, 1983.) ISBN 963-13-1589-4
Bardon Alfréd: Spanyolországi építészet (Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1975)