Francis Bacon

Sir Francis Bacon

Francis Bacon (London, 1561. január 22. – 1626. április 9., London) brit filozófus, államférfi.

Apja, Sir Nicholas Bacon, I. Erzsébet főpecsétőre, anyja Ann Cooke Bacon volt.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Életút

1573. A Trinity College növendéke, Cambridge-ben.
1577-1579. A párizsi angol követ mellett dolgozik.
1584-től parlamenti képviselő.
1603. Lovaggá ütik.
1606. Homoszexuális vonzalmai^[1] ellenére megházasodik.
1618. Verulam bárója lesz.
1621. St. Alban vicomte-ja.
1626. Egy tudományos kísérlet közben meghűl, és meghal.

[szerkesztés] Filozófiája

Filozófiájának alaptételei közé tartoznak az ú.n. idolumok:

idola specus: a barlang ködképei. Az egyéni természet, a hajlam szerinti tévedések.
idola fori: a piac ködképe. A verbális, nyelvi egyeztetés, a fogalmi tisztaság hiányából eredő tévelygések.
idola theatri: a színház ködképe. A filozófiai iskolák és a tudományok dogmatikus tanai.
idola tribus: a törzs ködképe. Az emberi faj természetében gyökerező előítéletek.

A gátló idolumok megszabadulása után következhet a helyes módszer kiválasztása.

Enne egyik módja a "pók útja". Az ilyen bölcselő a tiszta tapasztalatból, tények nélkülözésével hozza létre tanait. Az ilyen spekulatív filozófust nevezi egyoldalú racionalistának.

A második mód a "hangya útja". A szűk értelemben vett empiristáé, akinek tevékenysége megmaradt a tények puszta gyűjtögetésénél, s nem törekszik elméleti következtetések levonására.

A helyes út a "méh útja", hiszen ebben az esetben az egyszerű tények felhasználásával jutunk elméleti következtetésekig, amint a méhnek is sikerül a virágporból mézet formálni. Ezt az utat Bacon előtt még nem alkalmazták.

Ezek után kerülhet sor a voltaképpeni módszer, a novum organum meghatározására. A módszer Arisztotelész Organon c. művén alapszik. Eszerint a kutatás alapját a megfigyelés, a kísérletezés, a tények megállapítása jelenti, majd ezekből a tényekből vonhatunk le indukció révén általános érvényű következtetéseket.