Európa Tanács

Ez a szócikk (vagy szakasz) nem tünteti fel a forrásokat, melyek segítségével készült. Segíts megbízható forrásokat találni, hogy alátámaszthassuk, ami a lapon olvasható! Az ezen a lapon látható jelölés 2007 májusából származik.

Nem tévesztendő össze ezekkel: Európai Tanács és Európai Unió Tanácsa.

A strasbourgi Európa palota

Az Európa Tanács egy regionális nemzetközi szervezet, amelynek székhelye Strasbourg. Jelenleg 47 tagja van, de nyitva áll bármely olyan európai állam előtt, amely elfogadja a jogállamiság intézményét és garantálja állampolgárai számára az alapvető szabadság és emberi jogokat.

A Tanács egyik legfontosabb eredménye az Emberi Jogok Európai Egyezményének 1950-es elfogadása volt. Ennek keretében állították fel az Emberi Jogok Európai Bíróságát, amely az emberi jogok legfőbb európai bírói fóruma.

Az Európa Tanács laza, kormányközi együttműködés keretében jött létre, és (szemben az Európai Tanáccsal és az Európai Unió Tanácsával) nem az Európai Unió intézménye.

[szerkesztés] Létrejötte

Winston Churchill a Zürichi Egyetemen 1946. szeptember 19-én elmondott beszédében az Amerikai Egyesült Államok mintájára létrehozandó „Európai Egyesült Államok” megalakítását szorgalmazta. Ezt látta a legjobb eszköznek arra, hogy a II. világháborúhoz hasonló háború ismételt kitörése megakadályozható legyen. Ilyen szoros együttműködést ekkor még nem sikerült kialakítani, de 1949. május 5-én, Londonban 10 állam aláírta a londoni szerződést, melynek keretében megalakult az Európa Tanács.

[szerkesztés] Céljai

• a vitás kérdések tárgyalásos rendezése,
• a második világháború utáni újjáépítés lebonyolítása,
• az emberi jogok védelme,
• az emberibb munkakörülmények kialakítása,
• a természeti kincsek közös védelme és hasznosítása.

[szerkesztés] Főbb szervei

• Miniszterek Bizottsága
• Tanácskozó Gyűlés
• Főtitkárság
• Emberi Jogok Európai Bírósága
• emberi jogok biztosa (ombudsman)

[szerkesztés] Tagjai

A Európa Tanács tagjai
sötétzöld: a tíz eredeti tagállam
világoszöld: a csatlakozott tagok
sárga: megfigyelő a Tanácskozó Gyűlésben
narancsszín: megfigyelő a Miniszterek Bizottságában
vörös: hivatalos tagjelölt

[szerkesztés] Alapító államok

• Belgium

• Hollandia

• Luxemburg

• Dánia

• Franciaország

• Írország

• Nagy-Britannia

• Norvégia

• Olaszország

• Svédország

[szerkesztés] Később csatlakoztak

•  Görögország (1949. augusztus 9.)
•  Törökország (1949. augusztus 9.)
•  Izland (1950. március 9.)
•  Németország (NSZK) (1950. július 13.)
•  Ausztria (1956. április 16.)
•  Ciprus (1961. május 24.)
•  Svájc (1963. május 6.)
•  Málta (1965. április 29.)
•  Portugália (1976. szeptember 22.)
• Spanyolország (1977. november 24.)
•  Liechtenstein(1978. november 23.)
•  San Marino (1988. november 16.)
• Finnország (1989. május 5.)
• Magyarország (1990. november 6.)
• Lengyelország (1991. november 26.)
•  Bulgária (1992. május 7.)
• Észtország (1993. május 14.)
• Litvánia (1993. május 14.)
•  Szlovénia (1993. május 14.)
•  Csehország (1993. június 30.)
•  Szlovákia (1993. június 30.)
•  Románia (1993. október 7.)
•  Andorra (1994. október 10.)
• Lettország (1995. február 10.)
• Albánia (1995. július 13.)
• Moldova (1995. július 13.)
• Macedónia (1995. november 9.)
• Ukrajna (1995. november 9.)
• Oroszország (1996. február 28.)
• Horvátország (1996. november 6.)
• Grúzia (1999. április 27.)
• Örményország (2001. január 25.)
• Azerbajdzsán (2001. január 25.)
• Bosznia-Hercegovina (2002. április 24.)
•  Szerbia (2003. április 3.)
•  Monaco (2004. október 5.)
•  Montenegró

Fehéroroszországnak 1992 szeptemberétől 1997 januárjáig különleges vendégstátusza volt a Tanácskozó Gyűlésben, de visszavonták tőle az 1996. novemberi alkotmányról szóló referendumon és az országgyűlési választásokon tapasztalt visszásságok miatt. A választások lebonyolítását az ET antidemokratikusnak minősítette, és aggályosnak találta az emberi szabadságjogok, többek között a szabad vélemény nyilvánítás érvényesülésének akadályozását a belorusz médiában. Véleményük szerint az ország új alkotmánya sem felel meg a demokratikus elvárásoknak és sérti a végrehajtó hatalom és a jogalkotás szétválasztásának elvét. Fehéroroszország 1993. március 12-én jelentkezett tagnak az Európa Tanácsban, de felvétele azóta sem történt meg.

Kazahsztán 1999-ben kért megfigyelő státuszt a Tanácskozó Gyűlésben. A hivatalos válasz szerint az ország teljes jogú tagságért is folyamodhat, mivel területének egy része Európában található, de felvételére csak akkor kerülhet sor, ha a Tanács jelentős javulást észlel az országban a demokrácia és az emberi jogok terén.

Vatikán 1970 óta megfigyelő a Miniszterek Bizottságában.

Néhány nem-európai állam is kapott megfigyelő státuszt.

Japán és az Egyesült Államok megfigyelő a Miniszterek Bizottságában.

Izrael megfigyelő a Tanácskozó Gyűlésben.

Kanada és Mexikó megfigyelő a Miniszterek Bizottságában és a Tanácskozó Gyűlésben is.

[szerkesztés] Magyarország csatlakozása

Magyarország 1990. november 6-án helyezte letétbe a csatlakozási okiratait. Az Alapszabályt a magyar Országgyűlés az 1991. évi LXXI. törvénnyel hirdette ki.

[szerkesztés] Díjai

• 1955-ben olyan helyi és regionális önkormányzatok számára, melyek kiemelkedően aktív szerepet vállalnak az európai egységet erősítő nemzetközi kapcsolatok terén, megalapították az Európa Díjat.
• A kitüntetési rendszer négy lépcsős:
  • Európai Diploma (European Diploma)
  • Emlékzászló (Flag of Honour)
  • Becsület Plakett (Plaque of Honour)
  • Európa Díj (Europe Prize)