|
|
EszközökMás nyelveken
|
Edgar Allan Poe
Edgar Allan Poe (Boston, (Massachusetts állam), 1809. január 19. – Baltimore, (Maryland állam), 1849. október 7.) amerikai író, költő, novellista és kritikus volt, az amerikai romantika egyik legnagyobb alakja. Művei a detektívregény, a krimi és a sci-fi előfutárai Amerikában.
[szerkesztés] Élete[szerkesztés] GyermekkoraEdgar Allan Poe Boston-ban, Massachusetts-ben skót-ír családba született. Édesanyja, Elizabeth Arnold Hopkins Poe, és édesapja, David Poe, vándorszínészek voltak. Édesapja 1810-ben elhagyta a családot. Édesanyja 1811-ben tuberkulózisban meghalt, majd John Allan – egy gazdag richmond-i dohánytermesztő – fogadta örökbe. 
[szerkesztés] ÚtkeresésAz Allan-család Angliába költözött, így Poe ott járt iskolába. Hazatérve Virginiába költöztek, majd Poe egy richmondi középiskolába került. A középiskola elvégzése után egy évig a charlottesville-i University of Virginia-ra járt, amelyet játékszenvedélye miatt kellett abbahagynia. Ezután 1827-ben Edgar A. Perry néven bevonult a U.S. Army-ba, majd még ebben az évben kiadta első kötetét Tamerlane és más versek – Tamerlane and Other Poems címmel. Két év szolgálat és a törzsőrmesteri rang elérése után kivált a hadseregből. 1829-ben adta ki második kötetét Al Araaf címmel, és ekkor halt meg mostohaanyja, akinek utolsó kívánságát próbálta teljesíteni és beíratkozott a west point-i katonai akadémiára, de többszöri kihágások miatt innen is kicsapták. Ezután nevelőapjával nem találkozott. Az akadémia elhagyása után megözvegyült nagynénjéhez és unokatestvéréhez, Viginia Eliza Clemm-hez költözött Baltimore-ba. 1835 decemberében a Southern Literary Messenger szerkesztője lett, majd 1836. május 16-án feleségül vette Virginiát, aki ekkor mindössze 13 éves volt. [szerkesztés] KarrierPoe 1838-ban kiadta az Arthur Gordon Pym, a tengerész c. regényét, amellyel kritikai sikereket ért el, majd a következő év nyarán a Burton's Gentleman's Magazine segédszerkesztője lett. Ezévben adta ki 2 kötetben Groteszk és arabeszk című novellagyűjteményét, amely – habár nem volt pénzügyileg sikeres – mégis az amerikai irodalom mérföldköve lett, olyan klasszikus történetekkel, mint az Usher-ház vége, A palackba zárt kézirat, Berenice, Ligeia és a William Wilson. Otthagyta korábbi állását és még ugyanabban az évben a Graham's Magazine segédszerkesztője lett. 1842-ben Poe alkoholista lett, mivel kiderült Virginiáról, hogy TBC-ben szenved. Otthagyta a Graham's-t és visszatért New York-ba, majd az Evening Mirror-nál, később pedig a Broadway Journal-nál c. lapoknál dolgozott. Ekkor találkozott és kötött örök barátságot Henry Wadsworth Longfellow-val. 1845, Január 29-én jelent meg „A holló” (The Raven) című verse az Evening Mirror-ban, melyért 10 dollárt és világhírét kapta. A Broadway Journal csődbe ment 1846-ban és Poe Bronx-ba költözött, ahol rendszeresen beszélgetett a Fordham University jezsuita tanáraival és diákjaival egyaránt. Az egyetem harangtornya ihlette A harangok – The Bells c. mű megírására. Akkori lakhelye ma emlékhelyként funkcionál. Virginia 1847-ben bekövetkezett halála után Sarah Helen Whitman-nek kezdett el udvarolni. Eljegyzésüket felbontásáért Poe alkoholizmusa, féltékeny természete és Sarah anyjának mesterkedése volt a felelős. Ezután visszatért Richmond-ba és udvarolni kezdett gyermekkori szerelmének, Sarah Elmira Royster-nek, aki ekkor már özvegy volt. [szerkesztés] Halála1849. október 3-án eszméletét vesztve találták meg Baltimore egyik utcáján, majd a Washington College Hospital-ba vitték, ahol október 7-én hajnalban halt meg. Poe sosem tudta elmondani hogyan került olyan siralmas állapotba és miért volt rajta más ruhája. Többek szerint a Reynolds nevet emlegette kórházi napjai alatt, egyik tanítványa viszont Poe bácsikája nevét vélte hallani. Egyes források megemlítik, hogy utolsó szavai ,,Istenem mentsd meg szegény lelkem" voltak. Halálának oka vitatott, de egyik orvosa szerint az alkoholizmus következménye volt, habár ugyanez a doktor volt az alkohol ellen és írt könyvet Poe példájával, ezért későbbi kutatók megcáfolták ezt az álláspontot. Dr. John Moran – aki Poe pszichológusa volt – kijelentette, hogy ,,Poe testében nem találták alkohol nyomát és likőr szaga sem volt". Számos más teória is elterjedt az idők során, például ritka agybetegség, magas vérnyomás, hormonzavar, szifilisz, drog, választási csalás miatti gyilkosság (másnap szavazás volt), és gyakrabban veszettség. A veszettség a leginkább elképzelhető, mivel akkoriban sok veszett háziállat volt. Poe a Westminster Apátság temetőjébe lett eltemetve, de 1875-ben egyetemi hallgatók által indított gyűjtés során újratemették közelebb a bejárati kapuhoz. Halála után népszerű turistalátványosság lett sírhelye és 1949-től minden évben Poe születésnapján hajnalban óriási tömegek kíváncsiak az ún. "Poe-tószt"-jelenségre. Ez abból áll, hogy egy feketébe öltözött ember egy üveg Martel Cognac-kal mond köszöntőt,de otthagyja a félig üres üveget és három szál rózsát. A rózsák Poe-t, nevelőanyját és Virginiát jelképezik. [szerkesztés] Művei[szerkesztés] Versei
[szerkesztés] Novellái
[szerkesztés] Az Auguste Dupin történetek
[szerkesztés] Hosszabb munkái
[szerkesztés] Esszéi
[szerkesztés] Színjáték
[szerkesztés] Magyar fordításokZárójelben a műveknek a Magyar Elektronikus Könyvtárban olvasható teljes szövege.
[szerkesztés] Poe, mint karakter
[szerkesztés] Hivatkozások[szerkesztés] Források, hivatkozások
[szerkesztés] Külső hivatkozások[szerkesztés] Poe-ról
[szerkesztés] Munkáiról
[szerkesztés] Egyéb
|
||||||||||||||||
