Częstochowa

Częstochowa címere

Częstochowa zászlaja

Közigazgatás

Ország

Lengyelország

Vajdaság

sziléziai

Járás

Częstochowa

Körzethívószám

(+48) 34

Rendszám

Népesség

Teljes népesség

259 600 fő +/-

Földrajzi adatok

Tengerszint feletti magasság

111 m

Terület

160 km²

Időzóna

CET, UTC+1

A sablont: megnéz • vita • szerkeszt

Jasna Góra

A czestochowai új zsinagóga (lerombolták 1939. december 25-én)

Jasna Góra kapui

Częstochowa ( kiejtése^✩, IPA: [ʧε̃stɔ'xɔva]) (németül Tschenstochau) város Lengyelországban a Sziléziai Vajdaságban. 1975 és 1998 között a korábbi Częstochowa Vajdaság székhelye. Elsősorban híres pálos monostoráról, Jasna Góráról és a benne levő híres fekete madonna képről ismert. A kegyképhez minden évben a világ minden részéről zarándokok ezrei érkeznek. Lakosságának száma: 248. 894 (2004).

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

A város Dél-Lengyelországban a Warta-folyó partján fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

A Częstochowa név Częstoch birtokát jelent és a Częstoch személynévből származik, melyet a középkori dokumentumokban Częstobor vagy Częstomir alakban is említenek. A város egy részét ma Częstochówkának hívják megkülönböztetve a régebbi városrésztől, mellyel 1826-ban egyesítették..

[szerkesztés] Története

A települést a 11. században alapították. A történelmi dokumentumok először 1220-ban még faluként említik. A település már 1377 előtt városi rangot kapott. A Jasna Górai kolostort a pálosok 1382-ben alapították. A Fekete Madonna kegykép két évvel később került a kolostorba és a következő években zarándokhellyé lett. A 17. században a kolostort erődítménnyé alakították át, mely 1655-ben a svédek elleni védelmi renszer részét alkotta. Częstochowa zsidó közössége 1700 körül alakult ki. A város Lengyelország második felosztásakor Poroszországhoz került. A napóleoni háborúk következtében 1807-ben a Varsói Nagyhercegség, majd 1815-től a Kongresszusi Lengyelország része lett. Ez a város gyors fejlődésének kezdete. 1819-ben a neves katonai építész Jan Bernhard megtervezte és elkezdte felépíteni az Aleja Najświętszej Panny Marii (Legszentebb Szűz Mária) sugárutat, mely ma is a modern város fő tengelyét alkotja. A két korábbi várost Częstochowát and Częstochówkát (amely csak 1717 Nowa Częstochowa néven lett város) 1826-ban egyesítették. 1846-ban megnyitották a Bécs – Varsó vasútvonalat, amely bekapcsolta a várost a vasúthálózatba. 1870 után felfedezték, hogy a környéken jelentős vasérckészletek vannak és ez nagy lendületet adott az ipari fejlődésnek. Felépült a czestochowai kohászati művek, emellett szövőgyárak és papírgyárak épültek.

Az I. világháború alatt a város német megszállás alá került, de 1918 után az újjászülető Lengyelország része lett. Az új állam Sziléziában jelentős vasérckészletekhez jutott, így a czestochowai bányák termelése gazdaságtalanná vált és azokat bezárták. Ez véget vetett a város fejlődésének. 1925-ben püspökségi székhely lett.

A II. világháború során 1939-ben a várost Tschenstochau néven a Német Birodalomhoz csatolták. A náci csapatok 1939. szeptember 3-án vonultak be a városba és a következő napon – melyet véres hétfőnek is neveznek – mintegy 150 embert lőttek agyon az utcákon. 1941. április 3-án gettó nyílt a városban, a háború során a németek közel 40. 000 czestochowai zsidót öltek meg. A várost 1945. január 6-án szabadította fel a Vörös Hadsereg. Az erőltetett kommunista iparosításnak köszönhetően a vasmű jelentősen bővítették és Bolesław Bierut-ról nevezték el. Ez a növekvő turizmussal együtt a város újabb fellendülési korszakát eredményezte, melyet az önálló Czestochowai Vajdaság megalakulása tetőzött be.

[szerkesztés] Nevezetességei

A város fő nevezetessége a Jasna Górai kolostorban elhelyezett Fekete Madonna kegyképe. A kegyhelyre minden évben turisták és zarándokok ezrei érkeznek a világ minden részéből. Ehhez kapcsolódóan a városban számos kegytárgybolt, ajándéküzlet és emlékhely található.

[szerkesztés] Kapcsolatok Magyarországgal

Az alapító pálos renden kívül Czestochowát egyéb szálak is Magyarországhoz fűzik. Bár a középkorban Czestochowa a magyarok számára nem vált búcsújáróhellyé, Czestochowában ma is őrzik a közös eredet emlékét.

A 17. század végétől pedig Magyarországon is kultusz alakult ki a Fekete Madonna körül. A kegykép nem csak a lengyelek függetlenségi harcainak, hanem a a magyarok törökellenes felszabadító harcainak is a jelképe lett.

Ennek egyik fő oka az volt, hogy mielőtt Bécs felmentésére indult, Sobieski János lengyel király 1683-ban Czestochowába zarándokolt, a Madonna védelmét kérte és pajzsára is az ő képét vésette. Miután Bécsnél és Párkánynál Sobieski győzött, a Madonna-kép törökverő szimbólum lett.

A kép másolatai körül Márianosztrán és Sopronbánfalván alakult ki máig is élő búcsújárás. Tiszteletét nem csak a pálosok terjesztették. A Fekete Madonna képe Simontornya, Baja, Jászberény, Szeged és Szabadka ferences rendi templomaiban is megtalálható.