Csapágy

Ez a lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Példa golyóscsapágyra

A csapágyak gépelemek, melyek tengelyek, forgó alkatrészek alátámasztásául szolgálnak, úgy hogy a forgó mozgást minél kisebb ellenállás mellett, minél pontosabb vezetéssel biztosítsák. A tengelynek az a része, mely a csapágyba illeszkedik a tengelycsap. A csapágyaknak esetenként tekintélyes erőket kell felvenniük, ezek az erők származhatnak a forgó alkatrész súlyából, a kiegyensúlyozatlanságból származó forgó és alternáló tömegerőkből, és a gép működése folyamán fellépő más hatásokból (rezgés, közegek nyomása, elektromágneses erők, forgácsológépeknél a szerszámtól származó erők stb.) Az erők a csapágyat terhelhetik sugárirányban vagy/és tengelyirányban. A mechanikai igénybevételeken kívül el kell viselnie a súrlódásból származó hőterhelést is, a futásjellemzők jelentős romlása nélkül. A járművek futóműcsapágyainak igénybevétele például nagyon összetett: a jármű súlya, a gyorsításból, hajtásból és a fékezésből származó tömegerők, a kanyarokban a pályagörbéből és sebességből származő centripetális erő, a forgó kerekek elfordításából származó erő (pörgettyű) és a pálya (út) egyenetlenségeiből származó dinamikus erők terhelik, ráadásul ezeket az igénybevételeket igen széles hőmérséklet-tartományban kell elviselnie, Télen -15°C gyakori induláskor, nyáron pedig 50-60°C az üzemi hőmérséklet..

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A csapágyak felosztása

[szerkesztés] Működési elv szerint

Siklócsapágy
- Hidrodinamikus csapágy
  - Forgó mozgást végző tengelyhez
  - Alternáló mozgást végző gépelemhez
- Hidrosztatikus csapágy
Gördülőcsapágy
- Golyóscsapágy
- Görgőscsapágy
  - Hengergörgős csapágy
  - Tűgörgős csapágy
  - Hordógörgős csapágy
Mágneses elven működő csapágy