|
|
EszközökMás nyelveken
|
Csád
Csád egy közép-afrikai állam.
[szerkesztés] Földrajz[szerkesztés] DomborzatÉszakon az elszórt oázisokkal tarkított Szahara sivatag terpeszkedik, amelynek egyhangúságát a hatalmas Tibeszti és Ennedi szigethegység töri meg. Dél felé a sivatag sztyeppbe, majd a Csád-tó medencéjének lefolyástalan, mocsaras vidékébe megy át. Az Afrika belsejében fekvő ország a Szahara és a Szudán nagytájak területén helyezkedik el. Északi harmadán a Szahara homoksivatagjai uralkodnak, amelyek közül az Ennedi (1450 m) homokkő fennsíkjai és a Tibeszti vulkáni eredetű vonulatai (Emi Koussi, 3415 m; Pic Tousside, 3315 m) emelkednek ki. Az ország nagy részét a két folyó (Sári, Logone) táplálta, változó területű, sekély Csád-tó medencéje foglalja el. Az országnak 5968 km hosszú határa van.:
[szerkesztés] VízrajzLegjelentősebb folyók: Chari, Logone. Legjelentősebb tó: Csád-tó. [szerkesztés] Éghajlat[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem[szerkesztés] Nemzeti parkjai[szerkesztés] Természeti világörökségei[szerkesztés] Történelem Bővebben: Csád történelmeA mai Csád területén egykori virágzó mohamedán szultánságok (Vadai, Bagirmi) gazdasági alapját a szaharai karavántuak kereskedelme, főként a rabszolga-kereskedelem képezte. A területén 800 körül létrejött királyság volt az egyik legrégibb és legnagyobb királyság a Szaharától délre.Az egymás ellen is hódító háborúkat folytató államokat előbb a francia hadsereg foglalta el 1890-ben. Csád 1920-ban Francia Egyenlítői-Afrika része lett, majd annak felbomlásakor, 1958-ban autonóm köztársaságként a Francia Közösség tagállamává vált. 1960-ban elnyert függetlenség után az északi muzulmán állattenyésztő és a déli földművelő lakosság között kiéleződött ellentét az ország kettészakadásához vezetett. A konfliktusba Líbia is beavatkozott, megszállva az ásványi kincsekben gazdag vitatott határvidéket (Aozou-sáv). Végül a két országrész megállapodást kötött, a líbiai csapatok pedig elhagyták az országot. A belső harcok az 1990-es évek második felében ismét fellángoltak, majd 2002-ben a kormány és a felkelők megállapodást kötöttek. [szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés] Alkotmány, államformaCsád független elnöki köztársaság. Alkotmányát 1996. április 14-én kapta. Az államfő a hadsereg parancsnoka. [szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés] Politikai pártok
[szerkesztés] Elnökök
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás Bővebben: Csád régiói[szerkesztés] Védelmi rendszer[szerkesztés] Népesség[szerkesztés] Általános adatokA fővárosban, N’Djamenában közel 998 ezer fő él. A teljes népesség: 8 997 000 fő. A népsűrűség igen alacsony, csak 7 fő/km². A népességnövekedési ráta 3,27%. A várható átlagos élettartam közepes, 51 év. A csecsemőhalandósági ráta 93,5‰. Népek: északon és középső területeken arabok, délen pedig a legnépesebb csoport a sara. [szerkesztés] Legnépesebb települések Bővebben: Csád városai[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlásVallások: muzulmán 51%, keresztény 35%, vallástalan 7%. [szerkesztés] Szociális rendszer[szerkesztés] GazdaságRendkívül szegény ország, a lakosság 80%-a él szegénységi küszöb alatt. Fejlődését a tengerparttól elzárt fekvésen túl az állandó belharc is gátolja. [szerkesztés] Általános adatok[szerkesztés] Gazdasági ágazatok[szerkesztés] MezőgazdaságGazdaságának még mindig a mezőgazdaság jelenti az alapját, ahol a foglalkoztatottak 80%-a dolgozik. Növénytermesztése (földimogyoró, gyapot), valamint állatállománya (főként szarvasmarha) az export legfontosabb forrása is egyben. A megművelt földek aránya 2%, míg a legelőké 36%. [szerkesztés] IparAz ország kőolajkészleteinek kiaknázása és a kőolajvezetékek kiépítése 2000-ben, a Világbank támogatásával vette kezdetét. Ennek eredményeként kőolaj-termelése és -exportja a jövőben várhatóan nőni fog. Az ország külföldi segélyekre és hitelekre utalt. Külső adósságállománya 1 milliárd USD körüli, de ez is csak a GDP felét teszi ki. A GNP értéke: 1,6 milliárd USD. A GNP/fő értéke: 200 USD. A GDP szektorális megoszlása: mezőgazdaság 38%, ipar 13%, szolgáltatás 49%. [szerkesztés] KereskedelemA világgazdaság perifériájára szorult ország kivitele rendkívül egyoldalu, szinte kizárólag csak mezőgazdasági termékeket (gyapot,szarvasmarha) exportál. Behozatala a kivitelnek mintegy kétszerese: gépeket, ipari berendezéseket, kőolajat, élelmiszereket, textilipari termékeket hoz be. A függőségi viszonyt mutatja, hogy importjának közel fele ma is Franciaország-ból származik. Emelett fő külkereskedelmi partnerei: Kamerun, Nigéria, India, Németország és Portugália. [szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok[szerkesztés] KözlekedésA közlekedés nagyon rossz minőségű. Csupán 400 km az utak hossza. Vasút nincs. [szerkesztés] Kultúra[szerkesztés] Oktatási rendszer[szerkesztés] Kulturális intézmények[szerkesztés] Tudomány[szerkesztés] Művészetek[szerkesztés] Hagyományok, néprajz[szerkesztés] Gasztronómia[szerkesztés] Turizmus[szerkesztés] Sport[szerkesztés] Ünnepnapok
[szerkesztés] Forrás
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
