Belgium uralkodóinak listája

Németalföld történelme
Belgium		Hollandia	Luxembourg
A Karoling-dinasztia birodalma 800-843 között
Lotaringia 843-977 között
A feudális kor 10.-14. század. Lásd még: Flamand Grófság Namuri Őrgrófság Brabanti Hercegség Hainaut-i Grófság Limburgi Hercegség
Liège-i Püspökség 985–1790 + Stavelot-Malmedy Fejedelemség + Bouilloni Fejedelemség 985–1795 között
	Burgundi Hercegség		Luxembourgi Hercegség 1441-től Burgundia része
	1384/1473–1482
	Tizenhét Tartomány 1482–1556
	Spanyol-Németalföld	Egyesült Holland Tartományok 1581–1795	1581–1713
	Osztrák-Németalföld		1713–1790
	Belga Egyesült Államok		1790
	Osztrák-Németalföld		1790–1794
Francia forradalom - az első köztársaság		Batáviai köztársaság 1795–1806	1795–1804
Franciaország - az első császárság			1804–1815
		Holland Királyság 1806–1810
Egyesült Holland Királyság 1815–1830			Luxembourgi Nagyhercegség (1890-ig perszonálunióban a holland királysággal)
Belga Királyság 1830-tól		Holland királyság 1830-tól

Az alábbi táblázat a Belga Királyság uralkodóinak sorát tartalmazza. Elsőként a belga szabadságharc után, 1831-ben foglalhatta el a trónt Lipót szász–coburg–gothai herceg, aki a belgák királya (hollandul: Koning der Belgen, franciául: Roi des Belges, németül: König der Belgier) címet vette fel.

Ezt a címet több okból is tanácsos volt felvennie az uralkodónak. Egyrészt a belga néphez kötődik ezzel a kifejezéssel az uralkodó személye, míg a Belgium királya esetén az államhoz, a területhez kapcsolható a monarcha személye. Ez utóbbi a nagy francia forradalom előtti abszolút uralkodók jellemzője volt, amelyet a nemzeti ébredés korszaka végleg eltörölt. Másrészt történelmi okok is magyarázzák ennek a címnek a használatát. A háromnyelvű ország ugyanis 1830 előtt Németalföld területéhez tartozott. A korábbi holland uralkodó a latin Rex Belgium címet vette fel, amely Belgium királyának feletethető meg. A belga szeparatisták ezért a belgák királya címet támogatták, amely más volt, mint a holland időkben már kisajátított cím.

Belgium trónján a Szász–Coburg–Gothai-ház tagjai uralkodnak, azonban az I. világháború után, 1920-ban a család úgy döntött, hogy a népszerűtlen németes hangzású nevet leváltják, és a háromféle nyelvnek megfelelően felveszik a de Belgique, van België vagy von Belgien nevet. Ez a változtatás mégsem vált be teljesen, ugyanis a belga uralkodóházat leggyakrabban mind a mai napig eredeti német nevükön emlegetik.

A ma is létező monarchiáktól eltérően Belgium uralkodói nem automatikusan, elődjük halálakor válnak az ország uralkodójává, hanem akkor, amikor leteszik alkotmányos esküjüket. Ezért néhány hetes "interregnum" áll be uralkodóváltáskor.

A következő belga uralkodó várhatóan Fülöp koronaherceg lesz I. Fülöp vagy IV. Lipót néven.

[szerkesztés] Az első belga király trónra lépése

1830. november 22-én a Belga Nemzetgyűlés az alkotmányos monarchiát jelölte meg a frissiben függetlenné vált Belgium államformájaként, 174 igen szavazattal 13 ellenében. 1831. februárjában Lajos nemours-i herceget, Lajos Fülöp francia király fiát jelölték a trónra, de az európai nagyhatalmak nyomására Lajos Fülöpé kénytelen volt fia nevében visszautasítani az ajánlatot. 1831. február 25-én a nemzetgyűlés Erasme-Louis-t, Surlet de Chokier báróját nevezte ki Belgium régensévé, aki a független belga állam első államfője volt. Június 4-én a nemzetgyűlés Lipót Szász–Coburg–Gothai herceget nevezte ki a belgák királyának és 1831. július 21-én letette alkotmányos esküjét.