|
|
EszközökMás nyelveken
|
Aquinói Szent Tamás
Aquinói Szent Tamás, Tommaso d'Aquino (Roccasecca, 1224 vége/1225 eleje – Fossanova, 1274. március 7.), olasz teológus, skolasztikus filozófus, Domonkos-rendi szerzetes, a keresztény misztika egyik képviselője. Angyali Doktor (Doctor Angelicus) néven is ismert.
[szerkesztés] ÉleteA nápolyi Aquinói grófok nemzetségéből származott.
Foglalkozott az akkor még tudománynak számító alkímiával és asztrológiával is. Sokat merített Arisztotelész filozófiájából, az iszlám misztikából, Szent Ágoston tanaiból, ám mindezeket megújította és egységbe foglalta, ebből alakult ki az úgynevezett tomizmus. [szerkesztés] MunkásságaAquinói Szent Tamás egyesíti Arisztotelész filozófiáját az egyházi tanítással, ezzel megalkotva a középkor legátfogóbb filozófiai rendszerét. Filozófiáját Tamás az arisztotelészi filozófiával azonosítja a természetes értelem tudománya. Alapját a logika és a metafizika alkotja, világmagyarázatának központi gondolata az okság fogalma. A hit igazságait a természetes értelem nem éri fel: ezek értelmen túli, ám nem értelem ellenes igazságok. [szerkesztés] Ismeretelmélet
Tamás szétválasztotta egymástól a tudást és a hitet, mely által egyben a filozófiát és a vallást is különvette. E szétválasztásra, szerinte, két okból van szükség, mivel az ember kétféle úton juthat az igazság birtokába: egyrészt értelmi munka által, minden külső segítség nélkül. Ezen igazságokat nevezi értelmi igazságoknak. Másrészt, az igazság kinyilatkoztatás révén ismerhető meg, melyet hitigazságnak nevez. Azonban a hit és a tudás is Istentől ered, ezért nem mondhatnak ellent egymásnak, így a filozófia és a teológia igazságai azonosak kell, hogy legyenek. A filozófia pedig alárendeltje, résztudománya a teológiának. [szerkesztés] OntológiaSzent Tamás szerint az ontológia tapasztalati tudomány ezért ontológiájának alapfogalmai a tapasztalatban gyökereznek. A létező (ens) mindaz ami van, vagyis mindaz, ami különbözik a semmitől. Két összetevője van: lét és lényeg. A lét az a fogalmilag megragadhatatlan aktus, amely a létező adottságait fenntartja. A lét olyan aktus, amely a létező adottságait a semmitől különböző valóság szövetébe fonja. A lényeg mint fogalmilag megragadható létmegnyilvánulás a meghatározásban fejeződik ki. Ha a lényeget a tevékenység elvi oldaláról szemléljük, akkor természet (natura) a neve. Ha pedig a létteljesség szempontjából, részesedés elve. Az anyagi világ magyarázatánál az Arisztotelész által kidolgozott actus és potentia elméletet vette alapul. Minden testnek van valamilyen végső anyaga, amelyet Tamás ősanyagnak nevezett. Ez az ősanyag állandó változásoknak van kitéve és képes arra, hogy belőle bármilyen test kialakuljon. Az ősanyaggal ellentétben a forma (actus) tiszta ténylegesség. A forma és anyag nem önálló létezők, amelyek egymástól elválaszthatók, hanem ők azok, ami által a létező van és az, ami. A létező ezen mibenléte a lényege. Isten szellemisége minden anyagi korláttól és potencialitástól mentes: "Isten léte a kifejezett tökéletesség, úgyhogy egyszerűségéhez semmit sem kell hozzáfűzni". Az összes teremtett lényt Isten tartja meg létében. [szerkesztés] Tamás öt érve Isten létezése mellett
Tamás Summa Theologiae című művében öt ésszerű bizonyítékot írt le Isten létezése mellett. Ezek quinque viae, azaz az „öt út” néven váltak ismertté. Mivel az ember megismerése az érzékeinél kezdődik, elutasította az a priori bizonyítékokat, és érvelése során a tapasztalatot tette meg alapnak, a regressus in infinitum (a végtelenbe való visszahaladás) elvét alkalmazva. Az első út a mozgásból adódik: minden ami mozog szükségképpen valami más által mozog, azaz minden mozgásnak megvan az oka. Mivel azonban ez a sor nem vezethető vissza a végtelenbe, kell hogy legyen egy első mozgató, aki önmaga mozdulatlan, „és ezt mindenki Istennek gondolja”. A második út a létesítő okságból indul ki: minden okozatnak van oka. Az okok sora nem mehet a végtelenbe: kell legyen egy első ok, ami minden mást okoz, „akit mindenki Istennek nevez”. A harmadik út a létezők esetlegességéből adódik. A dolgok vagy léteznek vagy nem. Ha minden ilyen lenne akkor lehetne, hogy egyszerre legyen minden és akkor nem lenne keletkezés és pusztulás. Tehát minden valamiből ered, és mivel ez nem mehet a végtelenségig, fel kell tételezni egy első eredetet, „és ez az Isten, minthogy ő az első ok, amint erre rámutattunk”. A negyedik út a léttökéletességi fokokat veszi alapul. Minden dologban van több és kevesebb. „Van tehát valami, ami valamennyi létező létének, jóságának és mindenféle tökéletességének oka: és ezt Istennek nevezzük.” Az ötödik út a létezők célra irányultságára támaszkodik. Az értelmetlen dolgoknak egy célkitűző megismerőre van szükségük ahhoz, hogy egy célt képesek legyenek elérni. „Tehát van valamiféle intelligens lény, aki minden természeti dolgot célra irányít, és ezt mondjuk Istennek.” [szerkesztés] EtikaTamás szerint a jó az, ami a másik számára tökéletesedést képvisel, s így törekvésének a célja. A jó az, amire minden ember érdeklődése irányul. Az ember legfőbb célja a boldogság. Az erények közt Tamás különbséget tesz a teológiai és a kardinális természetű erények között. Az előbbieket az ember csak az isteni kegyelem útján kaphatja meg. A kardinális erények Tamás szerint a természeti képességek legfőbb kifejtései: az észhez hozzárendeli a bölcsességet, az akarathoz az igazságot, a törekvéshez a bátorságot, a vágyhoz a mértékletességet. Az erények az ember belső magatarásának a meghatározói, a külső magatartást a törvények határozzák meg. Az ember teljes szabad akarattal rendelkezik, a természet többi dolga viszont nem: Isteni behatás alatt állnak (természettörvények, lex naturalis). Mivel az embernek szabad az akarata, szükség van emberi törvényekre (lex humana) is. [szerkesztés] Előadások a Tízparancsolatról[szerkesztés] Néhány adat a műrőlAz Előadások a Tízparancsolatról Szent Tamás időskori előadása. A mű Tamás 1273-as nápolyi nagyböjti prédikációjának írásos változata. Lejegyezte: Petrus de Andria. [szerkesztés] A parancsolatok lelőhelye(i)Az eredeti (tehát bibliai) tízparancsolat talán meglepő módon, nem egyetlen helyen fordul elő. A tulajdonképpeni főszöveg 2Mózes 20:1-17-nél, egy változata pedig 5Mózes 5:6-21-nél található. További bibliai helyekre lelhetünk 5Mózes 4:13 és 5Mózes 10:4-nél. [szerkesztés] A parancsolatok tamási értelmezése és az egyházi hagyományTamás prédikációja a katolikus hagyomány értelmében elemzi a tízparancsolat szövegét, ez egyfelől formai, másfelől tartalmi vonatkozásokat jelent. [szerkesztés] Tamás prédikációjának és a Tízparancsolat szerkezetének párhuzamaA parancsolatok a "bizonyság két kőtáblája" összefüggésében (Isten szeretete, A felebarát szeretete)strukturálódnak, mely magyarázati mód Szent Ágoston óta áll fenn. Ezt a struktúrát követi Tamás is a négy nagy gondolati fejezetet tartalmazó prédikációjának második és harmadik egységében. A második tehát Isten szeretete, a harmadik a Felebarát szeretete szerint elmélkedik, a negyedik tárgyalja a tulajdonképpeni parancsolatokat. [szerkesztés] A mű szerkezeti vázlataI. BEVEZETÉS (I-V) I. Az üdvösséghez szükséges ismernivaló dolgok (3) 1. Hinnivalók ismerete 2. Kívánnivalók ismerete 3. Tennivalók ismerete A tennivalók tárgyalása, melyet 4 törvény szabályoz: 1. Természettörvény 2. Érzéki vágy törvénye – az ördög törvénye 3. Szentírás törvénye 4. Krisztus törvénye –szeretet és a kegyelem törvénye II. A törvény fogalom magyarázata „a törvénynek kell szabályoznia minden emberi cselekedetet. Amint az építkezéseknél is látjuk, hogy egy művet akkor mondunk jónak és megfelelőnek, ha a szabályoknak megfelel, ugyanúgy valamely emberi cselekedet akkor helyes és erényes, amikor az isteni szeretet törvényével összhangban áll, ha pedig eltér e szabályoktól, nem jó, nem helyes, vagy tökéletes. Ahhoz ugyanis hogy az emberi cselekedetek jóvá legyenek, arra van szükség, hogy az isteni szeretet szabályaival összhangban álljanak.” III. A szeretet által az emberben előidézett dolgok (4+3) –a szeretet hasznai 1. Lelki élet 2. Isteni parancsok megtartása 3. Oltalom a bajok ellen 4. Boldogsághoz vezet 5. Bűnök megbocsátását 6. A szív világosságát 7. A tökéletes örömet IV. A szeret birtoklásának ismérvei: 1. Önerőből lehetetlen 2. Isteni ajándék 3. Minden ajándékot felülmúl V. A szeretet megszerzéséhez A) és a megszerzett szeretet növeléséhez B) szükséges dolgok (2+2) A. „az isteni ige figyelmes hallgatása” és „a javak folyamatos megfontolása” B. „a szív elválasztás a földi dolgoktól” és „nehézségek kitartó elviselése” II. AZ ISTEN SZERETETE Melyik a legfőbb parancs? Krisztus: A legfőbb parancsolat (Máté 22, 37); minden parancs teljesül benne A teljesüléshez szükséges dolgok (4) 1. Az isteni jótétemények emlékezetbe idézése - szolgálat 2. Az isteni kiválóságok megfontolása 3. A világi és földi dolgok elutasítása 4. Bűnök kerülése Az ember áldozatai Istennek (4) – Máté 22, 37 1. Szív - szándék 2. Lélek - jóakarat 3. Elme 4. Erő III. A FELEBARÁT SZERETETE A második legfőbb parancsolat (Máté 22, 39) - a kettőt megtartása a törvény betöltése. A felebarát szeretetére indító dolgok (4) 1. Isteni szeretet 2. Isteni parancs 3. A természet közös volta 4. A szeretetből származó haszon A szeretet módjai (5) 1. Őszinte szeretet – önmagáért szeretés a. Szeretet 3-féle: i.Haszonért; ii.Gyönyörért; iii. Erényből fakadó 2. Rendezett szeretet – Mint önmagadat; Isten szeretete előrébb való 3. Tevékeny szeretet 4. Állhatatos szeretet a. A barátság megőrzését segítő dolgok (2) i.Türelem; ii.Alázatosság 5. Helyes és tiszta szeretet Isten megnyerésének szempontjai (5) 1. Méltóság megőrzése 2. Győzelem megszerzése 3. Hasznosság következménye 4. A megbocsátásban a kérések meghallgatásra lelne 5. Megszabadulás a bűntől IV. A TÍZPARANCSOLAT(Ex 20, 3-17) A törvény első parancsa (Ex 20, 3): Ne legyenek más isteneid rajtam kívül A törvény második parancsa (Ex 20, 7): Uradnak, Istenednek nevét ne vedd hiába A törvény harmadik parancsa (Ex 20, 8): Gondolj a szombatra és szenteld meg A törvény negyedik parancsa (Ex 20, 12): Tiszteld apádat és anyádat, hogy sokáig élj azon a földön, amelyet az Úr, a te istened ad néked A törvény ötödik parancsa (Ex 20,13): Ne ölj A törvény hatodik parancsa (Ex 20, 14): Ne törj házasságot A törvény hetedik parancsa (Ex 20, 15): Ne lopj A törvény nyolcadik parancsa (Ex 20, 16): Ne tégy hamis tanúságot embertársad ellen A törvény kilencedik parancsa (Ex 20, 17): Ne kívánd embertársad javát A törvény tizedik parancsa (Ex 20, 17): Ne kívánd embertársad feleségét [szerkesztés] A 4 törvény részletesebb áttekintéseTamás a mű bevezetőjében tehát 4-féle törvény említ, melyek kormányozzák, befolyásolják, meghatározzák az emberi cselekvéseket. A Természettörvény – „értelemnek Istentől belénk oltott fénye, amellyel felismerjük, hogy mit kell tennünk, és mit kell kerülnünk” – azaz a teremtésben közvetített törvény, mely a tennivalók ismeretét adja. Ha megfigyeljük ez a törvény összhangban van az ún. aranyszabállyal is „nincs senki ugyanis, aki ne tudná, hogy azt amit nem akar, hogy vele megtörténjék, ne tegye meg másoknak” ez azt is jeleni, hogy ez alól a törvény alól nem lehet a tudatlanság álcája alatt kilépni. Az aranyszabály néven nevezett igehely Máté evangéliumának központi, a hegyi beszédet és a törvény betöltését követő, azzal összefüggő része: „A mit akartok azért, hogy az emberek ti veletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal; mert ez a törvény és a próféták.” Mt. 7.12. Az aranyszabály és természetörvény összefüggése átláthatóbbá válik a Tamás által 4. említett törvény értelmével: Krisztus törvényével. Ez a törvény másként a szeretet és a kegyelem törvénye. Krisztus adott egy rövid törvényt, hogy senki ne menthesse fel magát a tudatlanság címén a törvény betartása alól. A 2. említett törvény az érzéki vágy törvénye másként az ördög törvénye. A testileg és értelmileg Isten parancsainak alávetett első emberpár a bűnbeesése miatt a test nem engedelmeskedett tovább az értelemnek. Az érzéki vágy törvénye sok esetben lerontja az értelem és természettörvényt. A 3. törvény a Szentírás törvénye: bűnöktől való elvonás és az erényekhez való visszavezetés miatt volt szükséges, végül a már említett 4 [szerkesztés] AntropológiaAz ember testből (anyag) és formából (lélek) áll. E kettő nem választható szét, mert együttesen képezi az emberi szubsztancia lényegét. A lélek azonban a test pusztulásával tovább él mint anima separata. A lélek természetét tekintve halhatatlan, azonban csak a test segítségével juthat ismeretekhez, mert csak általa képes az empirikus érzékelésre. Az ember kettős természete révén egyaránt részesedik a szellemi és az anyagi világból is. [szerkesztés] UtóhatásaAz arisztotelianizmust és a keresztény filozófiát Aquinói Tamás békítette ki egymással és neki is köszönhetően kerültek a nyilvánosság elé a betiltott Arisztotelész művek.
[szerkesztés] Főbb művei
[szerkesztés] Irodalom
[szerkesztés] Ajánlott irodalom
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
||||||||||||||||||||||
