A nibelung gyűrűje

Richard Wagner operái

A menyegző (1832)
A tündérek (1833)
Szerelmi tilalom (1836)
Rienzi (1840)
A bolygó hollandi (1843)
Tannhäuser (1845)
Lohengrin (1848)
A nibelung gyűrűje: A Rajna kincse (1854)
A nibelung gyűrűje: A walkűr (1856)
Trisztán és Izolda (1859)
A nürnbergi mesterdalnokok (1867)
A nibelung gyűrűje: Siegfried (1871)
A nibelung gyűrűje: Az istenek alkonya (1874)
Parsifal (1882)

m·v·sz

A nibelung gyűrűje (németül Der Ring des Nibelungen) a német zeneszerző, Richard Wagner négy operából álló ciklusa. A szöveget és a zenét is Wagner írta, nagyjából az 1848 és 1874 közötti időszakban. A ciklus az alábbi operákból áll:

Bár a négy művet külön is be szokták mutatni, Wagner eredeti elképzelése és célja az volt, hogy néző a teljes sorozatot kísérje végig.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A művek forrásai

A négy opera megírásakor Wagner sokféle forrásból merített. Legfőképpen germán és skandináv mítoszok és népmesék történeteit használta fel. A Rajna kincse három, látszólag össze nem függő történet alapján készült, melyek mindegyike Snorri Sturluson saga-jában, a Próza-Eddában szerepel. A Walkür törénete főleg a Völsunga saga alapján íródott. A Siegfried egyes Edda-énekek, a Völsunga saga és a germán Thidriks saga történeteit ötvözi. Az istenek alkonyának elsődleges forrása a Nibelung-ének.

A teljes ciklus legfőképp a Völsunga saga-ra építkezik.

A szereplőket és a történeteket Wagner meglehetősen önkényesen saját elképzelése és fantáziája szerint alakította, az egyes forrásokból származó elemeket hol összegyúrva, hol teljesen átírva.

[szerkesztés] Részei

A teljes ciklus bemutatása négy estén át zajlik, a teljes játékidő körülbelül 15 óra. Az első, legrövidebb opera, A Rajna kincse nagyjából két és fél órás, míg a leghosszabb, Az istenek alkonya akár öt órahosszáig is eltarthat.

A Gyűrű a walkűrrel kezdődik és Az istenek alkonyával zárul, míg A Rajna kincse egy előjáték. Ez utóbbit Wagner "előzetes estének" nevezte, míg a másik három opera mint "Első Nap" (A walkűr), "Második Nap" (Siegfried) és "Harmadik Nap" (Az istenek alkonya) szerepel.

[szerkesztés] Szereplők

Brünhilde és Siegfried (Arthur Rackham illusztrációja, 1912)
Brünhilde és Siegfried (Arthur Rackham illusztrációja, 1912)
Alberich és Hagen (Arthur Rackham illusztrációja, 1912)
Alberich és Hagen (Arthur Rackham illusztrációja, 1912)
  • Istenek
    • Wotan, Az istenek királya (A fény, levegő és szél istene) (basszbariton)
    • Fricka, Wotan hitvese, a házasság istennője (mezzoszoprán)
    • Freia, Fricka testvére, a fiatalság és szerelem istennője (szoprán)
    • Donner, Fricka testvére, a mennydörgés istene (bariton)
    • Froh, Fricka testvére, a tavasz és boldogság istene (tenor)
    • Erda, A Föld és a bölcsesség istennője (alt)
    • Loge, A tűz félistene (A Rajna kincsében tenor, máshol zenében szólal meg)
    • A Nornok, Erda lányai (alt, mezzoszoprán, szoprán)
  • A Wälsungok, Wotan leszármazottai
    • Siegmund (tenor)
    • Sieglinde, (szoprán)
    • Siegfried, Siegmund és Sieglinde fia (tenor)
  • A walkűrök, harcos szüzek, Wotan és Erda lányai
    • Brünnhilde (szoprán)
    • Waltraute (mezzoszoprán)
    • Helmwige (szoprán)
    • Gerhilde (szoprán)
    • Siegrune (mezzoszoprán)
    • Schwertleite (mezzoszoprán)
    • Ortlinde (szoprán)
    • Grimgerde (mezzoszoprán)
    • Rossweisse (mezzoszoprán)
  • A rajnai sellők
    • Woglinde (szoprán)
    • Wellgunde (szoprán)
    • Flosshilde (alt)
  • Óriások
    • Fasolt (basszbariton)
    • Fafner (basszus)
  • Nibelungok
    • Alberich (bariton)
    • Mime (tenor)
  • Halandók
    • Gunther, Király, Gibich király és Grimhilde királynő fia (bariton)
    • Gutrune, a testvére (szoprán)
    • Hagen, a féltestvérük, Alberich és Grimhilde királynő fia (basszus)
    • Hunding, Sieglinde férje (basszus)
  • Az erdei madár hangja (szoprán)

[szerkesztés] Hangszerelés

Wagner meglehetősen nagy zenekarra írta meg a műveket, és részletesen megadta, meyik hangszerből mennyinek kell játszania egy-egy részt.

A fafúvósok között három fuvola, egy pikkoló, három oboa, egy angolkürt, három klarinét és három fagott szerepel.

A rézfúvósokat nyolc kürt (a kürtösök közül ketten B-hangolású, ketten F-hangolású Wagner-tubán is játszanak), három trombita, egy basszustrombita, három tenorbasszus harsona, egy kontrabasszus harsona és egy kontrabasszustuba képviseli.

Az ütőhangszerek között négy üstdobból, egy pár cintányérból, egy pergődobból és egy harangjátékból áll. A Rajna kincsénél a zenekar hat hárfával és egy színpadon kívüli hárfával egészül ki. Ezeken túlmenően a ciklus számos helyén Wagner mennydörgést keltő gépet, 18 üllőt, színpadon kívüli kürtöket és több kanásztülköt ír elő.

A vonós hangszerek között 16 első és 16 második hegedű, 12 brácsa, 12 cselló és nyolc nagybőgő kap helyet.

Az olyan színházak számára, ahol nem áll rendelkezésre megfelelő méretű zenekari árok, léteznek kisebb hangszerelésű változatok is.

[szerkesztés] Bemutatók

[szerkesztés] Ősbemutatók

Wagner ellenkezése ellenére az első két operát, A rajna kincsét és A walkűrt a tetralógia többi része előtt bemutatták a müncheni Nemzeti Színházban. A Rajna kincsének bemutatója 1869. szeptember 22-én volt, a walkűré 1870. június 26-án. Ezek után Wagner elhalasztotta a Siegfried elkészültének bejelentését, nehogy azt is idő előtt műsorra tűzzék.

A zeneszerző régóta arra törekedett, hogy egy speciális, saját maga által tervezett operaházban mutassák be a teljes művet. 1871-ben esett a választása a bajorországi Bayreuth városára. 1872-ben Wagner odautazott, és letették az épület alapkövét. Ezután gyűjtésbe fogott, hogy az építés fedezetét megteremtse; kevés sikerrel. Ludwig király sietett a segítségére 1874-ben azzal, hogy rendelkezésre bocsátotta a szükséges összeget. A ház 1876-ban nyitotta meg kapuit a tetralógia első teljes bemutatásával, augusztus 13 és augusztus 17 között.

[szerkesztés] Későbbi előadások

A ciklust szinte minden évben előadják a Bayreuthi Ünnepi Játékok alkalmával. Egy-egy előadás komoly társadalmi eseménynek számít, ahol híres politikusok, színészek, zenészek, sportolók vannak jelen. Jegyet szerezni igen nehéz, gyakran évekre előre kell lefoglalni.

Más operatársulatok, pl. a seattle-i opera, négy- vagy hatévenként jelentkeznek a ciklus újabb előadásával, évente egy-két operát bemutatva. Ennek oka az, hogy a négyrészes sorozat teljes bemutatása mind művészileg, mint anyagilag igen komoly igényeket támaszt a társulatokkal szemben.

[szerkesztés] Források


baseny Złożoność obliczeniowa Adamowicz.biz Informatyka Perfumy Hugo Boss pompa ciepla Katalog Branżowy Firm Usługi kajakowe Serwery Kredyty mieszkaniowe forum Opisy GG Historia księgarnia Przewodnik po zarabianiu Pierścionki Kurs C++ kick koparki Bułgaria wczasy Karaoke tani kredyt hipoteczny COOLsurf