|
|
2008
Évszázadok: 20. század – 21. század – 22. század
Évtizedek: 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek – 2030-as évek – 2040-es évek – 2050-es évek
Évek: 2003 – 2004 – 2005 – 2006 – 2007 – 2008 – 2009 – 2010 – 2011 – 2012 – 2013
- január 1.
- január 3.
- január 4.
- A mauritániai franciák elleni támadás miatt a szervezők úgy döntöttek, hogy törlik a 2008-as Lisszabon–Dakar-ralit. 1979 óta először fordul elő ilyen.
- Anyang Nyongo, a Narancssárga Demokratikus Mozgalom főtitkára bejelenti, hogy a kenyai ellenzék új elnökválasztást követel.
- január 5. – Grúziában Miheil Szaakasvili nyeri az elnökválasztást.
- január 6.
- január 7. – Kocsis L. Mihály főszerkesztő-helyettes látja el a Magyar Hírlap főszerkesztői teendőit, miután Gazsó L. Ferenc 4-én kérte felmentését.
- január 8.
- január 9–16. – George W. Bush nyolcnapos közel-keleti körútja: első állomása Jeruzsálem volt, ahol Simon Peresz államfővel és Ehud Olmert miniszterelnökkel tárgyalt az izraeli–palesztin béke lehetőségéről, majd január 10-én a ciszjordániai Ramallahba látogatott, ahol Mahmúd Abbász palesztin elnök fogadta. Ezt követően Kuvaitban felkereste az amerikai hadsereg Camp Arifjan bázisát, majd Bahreinbe (12-én), az Egyesült Arab Emírségekbe (13–14-én), Szaúd-Arábiába (15-én) és Egyiptomba (16-án) látogatott.
- január 10.
- Kenyában – az egymással szemben álló – pártok megállapodnak abban, hogy egy olyan afrikai bizottság segítségével igyekszenek úrrá lenni a belpolitikai válságon, amelyet Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár vezet.
- A pakisztáni Lahorban 22 ember meghal és mintegy hatvanan megsebesülnek a Legfelső Bíróság épülete előtt történt öngyilkos merényletben.
- Megváltoztaja a Postabank-perben hozott első fokú ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla: a korábban felmentett Princz Gábort és társait másodfokon bűnösnek mondja ki.
- Több mint negyven al-káidás búvóhelyet támad amerikai légierő két B1-es bombázója és négy F-16-os vadászgépe Bagdadtól délre.
- Hat amerikai katona életét veszti a közép-iraki Dijála tartományban, miután egy házban működésbe lép egy robbanószerkezet.
- január 11. – Ötvenkilenc felkelő és egy katona veszti életét a Srí Lanka északi részén a tamil szakadárok és a kormányhadsereg között dúló harcokban.
- január 12.
- Magukat az al-Káida terrorszervezethez tartozónak mondó fegyveresek egy csoportja kirabolja a Gázai övezet északi részén fekvő Bet Lahia egyetlen magániskoláját.
- Parlamenti választások Tajvanon.
- Életét veszti két holland katona Afganisztán déli részén, Uruzgán tartománybeli támaszpontjuk közelében, miután felkelők tüzet nyitottak rájuk.
- A horvát parlament beiktja hivatalába az Ivo Sanader vezette új jobbközép koalíciós kormányt.
- Lezuhan a nemzetközi erők kötelékében szolgáló macedón békefenntartókat szállító Mi-17-es típusú helikopter. A Boszniából hazafelé tartó gépen utazó 11 katona életét veszti.
- január 13.
- január 14.
- Pokolgép robban a pakisztáni Karacsiban; a merénylet hat halálos áldozatot és sok sebesültet követel.
- Négy tálib fegyveres merényletet követ el Kabul Serena nevű hotelében, ahol a norvég külügyminiszter, Jonas Gahr Stoere is tartózkodik.
- A NASA MESSENGER nevű műholdja a Merkúrhoz az első utazását teszi meg a három közül, majd 2011-ben bolygó körüli pályára fog állni.
- Thaiföldön egy muszlim szeparatista rajtaütés során nyolc, bázisa felé tartó katona veszíti életét.
- január 14–18. – Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ötnapos indiai látogatása, mely során Manmohan Szingh-gel is tárgyal (18-án).
- január 15.
- Bejrútban bomba robban az amerikai nagykövetség gépkocsija mellett, legkevesebb négy ember meghal és tucatnyian megsebesülnek, köztük az autó sofőrje.
- Az Ice Prince görög teherszállító hajó – 20 fős legénységgel és több mint ötezer tonna fűrészáruval a fedélzetén – elsüllyed Nagy-Britannia délnyugati partjainál, Devon közelében.
- Előválasztások Amerikában: A michigani republikánus előválasztást Mitt Romney nyeri.
- január 16.
- Robbanószerrel megrakott övvel a derekán követ el öngyilkos merényletet egy nő az iraki Dijála tartomány Hán Bani Szaad városának zsúfolt piacterén.
- Lemond az olasz igazságügy-miniszter (Clemente Mastella), arra hivatkozva, hogy korrupció vádjával eljárást indítanak felesége ellen.
- A kenyai kormány bejelenti, miszerint szívesen látja az afrikai közvetítőket az ország belpolitikai válságának megoldása érdekében.
- A palesztinokkal való tárgyalások miatt kilép az izraeli kormányból Avigdor Liberman, a stratégiai ügyek minisztere.
- Leteszi hivatali esküjét a hét évre újraválasztott üzbég elnök, Iszlam Karimov.
- Izraeli katonák megölik Dzsenín város közelében az Iszlám Dzsihád szélsőséges palesztin szervezet ciszjordániai katonai vezetőjét.
- Sólyom László a Sándor-palotában, a parlamenti pártok frakcióvezetői előtt ismerteti új ombudsmanjelöltjeit: Fülöp Sándor a jövő nemzedékek ombudsmanja, míg Zombor Ferenc adatvédelmi biztos lenne.
- január 17. – Csalással, hivatali visszaéléssel és megvesztegetéssel vádolja meg Traian Băsescu román államfő Adrian Năstase egykori kormányfőt, valamint nyolc volt és hivatalban levő minisztert.
- január 18. – Rakétát lő ki egy izraeli repülőgép a Gázai övezetben lévő palesztin belügyminisztérium épületére. A támadás során egy ember meghal, több mint harmincan megsebesülnek.
- január 19. – Irakban, az ország északnyugati részén – az egyik legnagyobb síita vallási ünnepségről (asúra) hazatartó zarándokok közül – heten veszítik életüket egy rakétatámadás során.
- január 20.
- január 21.
- január 22.
- február 1. – Mauritánia fővárosában ismeretlen fegyveresek tüzet nyitnak az izraeli nagykövetség épületére.
- február 2.
- Heves harcok törnek ki a csádi kormányerők és lázadó fegyveresek között N’Djamena közelében, majd a lázadó fegyveresek betörnek a fővárosba és körülzárják az elnöki palotát. Az Afrikai Unió elnöke bejelenti, hogy a szervezet mindaddig kizárja Csádot tagjai sorából, míg a demokratikus rend helyre nem áll.
- Az amerikai haderő tévedésből kilenc iraki civilt öl meg Bagdadtól 50 km-re délre fekvő Iskandariyah közelében.
- február 2–3. – Több erős földrengés rázta meg a kelet-afrikai Nagy-tavak vidékét; Ruandában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban 43-an halnak meg, több százan megsérülnek.
- február 3.
- február 4. – Határozatlan idejű sztrájkot hírdet a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete.
- február 5.
- Giorgio Napolitano olasz köztársasági elnök feloszlatja a parlamentet.
- Sólyom László köztársasági elnök a bolgár államfő, Georgi Parvanov meghívására Szófiába látogat, ahol vendéglátójával a külkapcsolatok, a gazdasági és kulturális együttműködés fejlesztéséről tárgyal.
- február 6.
- február 7.
- Gaskó István, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete elnöke sajtótájékoztatón bejelenti, hogy felfüggesztik a vasutassztrájkot.
- Benyújtotta lemondását Edward Lowassa tanzániai kormányfő és két minisztere, mert a nevüket kapcsolatba hozták egy korrupciós üggyel.
- Az ETA pokolgépet robbant az észak-spanyolországi Vergara bíróságának épülete előtt.
- február 8. – Négy amerikai katona életét veszíti, amikor a járművük közelében felrobban egy út mentén elhelyezett pokolgép Bagdadban; egy másik katona halálát – a fővárostól északra – szintén egy pokolgép okozza.
- február 9.
- A japán védelmi minisztérium közlése szerint egy orosz harci repülőgép rövid időre behatolt Japán légtérbe, a csendes-óceáni Idzu-szigetek déli része felett, Tokiótól 650 km-re délre, helyi idő szerint reggel fél nyolckor (közép-európai idő szerint 8-án éjjel fél tizenkettőkor).
- Kudarcba fullad a cseh államfőválasztás, miután a harmadik fordulóban egyik jelölt sem szerzi meg a győzelemhez szükséges szavazatszámot. A pártelnökök megegyeznek, hogy 15-én megismétlik a választást.
- A libanoni parlament – 14. alkalommal – ismételten elhalasztja az államfő megválasztását.
- A Richter-skála szerint 5,4-es erősségű földmozgás rázza meg Mexikó észak-nyugati részét, melynek epicentruma az egymillió lakosú Mexicali város közelében volt.
- február 10.
- A mianmari katonai kormányzat bejelenti, hogy májusban népszavazást rendeznek az új alkotmányról, 2010-ben pedig általános választásokat tartanak.
- Ukrajna hajlandó kifizetni a Gazprom orosz gázipari céggel szemben felhalmozott tartozását, ha az ukrán Naftohaz közvetlenül a Gazpromtól, közvetítő cég beiktatása nélkül vásárolhatja meg a földgázt – jelenti ki Olekszandr Turcsinov, a miniszterelnök első helyettese.
- február 11.
- február 12. – A Richter-skála szerinti 6,6-es erősségű földrengés rázza meg Mexikó déli, Oaxaca térségét.
- február 13.
- Az ausztrál kormány előterjeszti a parlamentben azt a történelmi jelentőségű indítványt, amelyben ünnepélyesen bocsánatot kérnek az őslakosoktól azokért az igazságtalanságokért, amelyeket 1910–1970 között követtek el ellenük az egymást követő kormányok.
- A moszkvai látogatáson tartózkodó ukrán elnök kijelenti, hogy a NATO-tagságra pályázó Ukrajna hajlandó egy külön törvényben megtiltani a NATO-nak, hogy támaszpontot létesítsen az ország területén.
- Abdullah A. Badawi maláj miniszterelnök feloszlatja a parlamentet, és bejelenti, hogy előrehozott választásokat tartanak, melyet Mizan Zainal Abidin király jóváhagy.
- Kevin McCabe skót üzletember nyeri a Fradi-tendert és ezzel megszerezi a jogot, hogy megvásárolhassa a Ferencvárost, a hozzá tartozó ingatlanokkal együtt.
- február 14.
- Nyílt háborút hirdet Izrael ellen a Hezbollah egyik vezetője, miután robbantásos merényletben megölték Emád Mugnijét, a szervezet egyik vezetőjét Damaszkuszban. Az izraeli kormány figyelmezteti nagykövetségeit és készenlétbe helyezi hadseregét.
- Felszállás közben felborul és kigyullad egy fehérorosz utasszállító repülőgép az örmény fővárosban; a fedélzeten lévő 21 ember túlélte a balesetet.
- A szerb kormány határozatban nyilvánítja semmisnek Koszovó még ezután kikiáltandó függetlenségét.
- 6,7-es erősségű földrengés rázza meg Görögország déli részét, melynek epicentruma – a peloponnészoszi Kalamáta várostól délre – a tengerben volt.
- Az al-Káida terrorhálózathoz kötődő iszlám szélsőségesek merényletet terveznek Gloria Arroyo Fülöp-szigeteki elnök ellen, azonban az akciót meghiúsítják a hatóságok.
- február 15.
- Viszonylag erős – a Richter-skálán 5-ös – földrengés rázza meg Dél-Libanont.
- Ismertté válik a koszovói függetlenség kikiáltásának forgatókönyve, amely szerint a koszovói parlament 17-én tartja plenáris ülését, melyen kikiáltja Koszovó függetlenségét.
- február 16.
- február 17.
- február 18.
- február 19. – Fidel Castro lemond a kubai államtanács elnöki (államfői) tisztségéről.
- február 20.
- február 21.
- Olaszország elismeri Koszovót, aminek hatására Belgrád azonnali hatállyal visszahívja római diplomatáját. Független államnak ismeri el továbbá Koszovót Észtország, Dánia és Luxemburg is.
- Belgrádban, a volt jugoszláv parlament előtti téren több mint háromszázezer ember gyűlik össze a Koszovó függetlensége ellen szervezett tömegtüntetésen. Támadás éri a horvát nagykövetséget, továbbá néhány száz tüntető betör az Egyesült Államok belgrádi külképviseletére, és felgyújtják az épületet.
- február 22. ‑ Peru hivatalosan is elismeri Koszovót.
- február 24.
- február 25. ‑ A német alsó-szászországi tartományban konzervatív-szabaddemokrata kormány alakul.
- február 26. – Lengyelország elismeri a független Koszovót.
- február 27.
- Svájc elismeri Koszovót.
- Kabultól keletre merényletet kísérnek meg az afgán belügyminiszter ellen, de a politikus túléli a merényletet.
- február 28.
- február 29.
- március 1.
- március 2.
- március 4. – Svédország és Hollandia is elismeri a független Koszovót.
- március 5.
- március 6.
- március 7.
- március 8.
- március 9.
- március 10. – A szerbiai kormány felkérte az államfőt, hogy oszlassa fel a parlamentet és írjon ki előrehozott választásokat.
- március 11.
- 12-en halnak meg – a kelet-pakisztáni Lahor egyik szövetségi rendőrségének épületében – amikor felrobban egy elrejtett pokolgép.
- Lemond tisztségéről az Egyesült Államok közel-keleti főparancsnokságának vezetője, William J. Fallon admirális, aki egyben az iraki és az afganisztáni háborúkban harcoló amerikai csapatok főparancsnoka.
- március 12.
- március 14.
- március 15.
- Heves összecsapásokra kerül sor Budapesten a tüntetők és a rendőrség között az Üllői útnál azt követően, hogy a Művészetek Palotája felé indult el – Gyurcsány Ferenc kormányfő beszéde idején – egy 1000–1500 fős tömeg.
- A tibeti emigráns kormány közzéteszi, miszerint 80 halálos áldozata és több mint hetven sebesültje van az lhászai függetlenségi tüntetésnek, azonban a kínai – hivatalos hírügynökség – szerint tizen haltak meg.
- A kínai parlament újabb öt évre választja meg államfőnek Hu Jintaot, kormányfőnek Wen Jiabaot.
- Nagy erejű robbanás-sorozat történik egy katonai lőszerraktárban az albán főváros, Tirana térségében; a robbanás 26 halálos áldozatot követel, 302-en megsérülnek és mintegy 5 500 ház romba dől.[6]
- március 17.
- március 18.
- március 19.
- március 20.
- Kabul közelében, járőrözés közben életét veszíti a román 300. Szent András lövészzászlóalj egyik katonája (Ionuţ Cosmin Sandu őrvezető), egy másik pedig megsérül (Silviu Atanasiu tizedes), amikor konvojukat afgán felkelők támadják meg. Az őrvezető a román hadsereg hatodik katonája, aki életét veszti az afganisztáni háborúban.[7]
- Bulgária elismeri Koszovó függetlenségét.
- Belgrád visszahívja budapesti, zágrábi és szófiai nagykövetét, mivel a szomszédos országok kormányai elismerik Koszovó függetlenségét.
- Athénban tüntetők tömege megpróbál behatolni a parlament épületébe, ahol a képviselők a nyugdíjreformról szavaztak, azonban a 300 radikális tiltakozót a rendőrök könnygázzal és gumibottal fékezik meg. A tiltakozások ellenére az athéni törvényhozás megszavazza a nyugdíjrendszer átalakítását.
- A Biztonsági Tanács egy évvel meghosszabbítja az afganisztáni ENSZ-misszió mandátumát.
- Előre be nem jelentett látogatásra Kabulba érkezik Dick Cheney amerikai alelnök.
- Öt kommandós és egy civil hal meg – továbbá hat személy megsebesül – Csecsenföldön, egy hegyi faluban, ahová a rendőrök rendteremtésre érkeznek, miután a települést szeparatista fegyveresek elfoglalták és felgyújtották az elöljárósági épületet.
- Leteszi a hivatali esküt II. Albert belga király előtt az Yves Leterme flamand kereszténydemokrata politikus vezette – ötpárti új – kormány.
- március 21.
- Fegyveres összecsapás robban ki iszlamista harcosok és a palesztin Fatah mozgalom fegyveresei között a libanoni Sidon város palesztin menekültáboránál.
- Sólyom László köztársasági elnök – a külügyminiszter javaslatára – elhatározza a nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatok felvételét a Koszovói Köztársasággal.[8]
- március 22. – Elnök–, illetve – egyidejűleg – népszavazást is tartanak Tajvanon arról, hogy az ország törekedjen-e az ENSZ–tagság elérésére, és ha igen, milyen néven.
- március 23. – Húsvét vasárnap. A húsvét 1913 óta nem esett erre a napra.
- március 24. ‑ Irakban 4 000 fölé emelkedik a harcokban elesett, illetve erőszakos cselekményekben meghalt amerikai katonák száma.
- március 25.
- március 27.
- Az iraki hatóságok háromnapos kijárási tilalmat rendelnek el Bagdadban, megakadályozandó a Mahdi hadserege síita milícia és az iraki biztonsági erők közötti összecsapásokat.
- Baszra közelében – a kormányerők és síita fegyveresek között dúló harcok közepette – felrobbantják Irak két fő olajvezetékének egyikét.
- Donald Tusk lengyel miniszterelnök – egy újságinterjúban – kijelenti, hogy a Tibetben kialakult helyzet miatt nem vesz részt a pekingi olimpia megnyitóján.
- március 31.
- Kormányválság Magyarországon. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felmenti Horváth Ágnes egészségügyi minisztert. Az SZDSZ-frakció azt javasolja az ügyvivői testületnek, hogy az SZDSZ április 30-tól hívja vissza minisztereit és államtitkárait.
- április 2–4. – Bukaresti NATO-csúcstalálkozó, ahol Magyarország bejelenteti, hogy növeli jelenlétét Afganisztánban, és továbbra is részt vesz a koszovói, illetve a többi NATO-misszióban. A szövetség ülésén döntés születik Horvátország és Albánia NATO-ba való meghívásáról.[9]
- április 2.
- A korrupcióval vádolt Bertie Ahern ír kormányfő egy dublini sajtótájékoztatón bejelenti, hogy május 6-án benyújtja lemondását.[10]
- Nicosia óvárosában, a tűzszüneti vonal által kettévágott Ledra utcában – 45 év után újra – megnyitják a gyalogosforgalmat a görög és a török városrész között.
- április 3. – A Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Hágai Nemzetközi Törvényszék bizonyíték hiányában felmenti Ramush Haradinaj volt koszovói kormányfőt, akit a koszovói függetlenségi harcok során (1998-ban) elkövetett bűncselekményekért 2005-ben fogtak perbe.
- április 4.
- április 4–6. – A Kelet-Európába tervezett amerikai rakétapajzsról, a NATO keleti bővítéséről és aktuális nemzetközi kérdésekről tanácskozik Szocsiban George W. Bush amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök.
- április 9. – Kijárási tilalmat rendelnek el Bagdadban a Szaddam-rendszer megdöntésének ötödik évfordulóján.
- április 11.
- április 12. – I. János Károly király és Zsófia királyné jelenlétében a madridi Zarzuela palotában leteszi a hivatali esküjét José Luis Rodríguez Zapatero spanyol miniszterelnök.
- április 13.
- A szervezett bűnözés elleni harc elégtelensége miatt lemond tisztségéről a bolgár belügyminiszter, Rumen Petkov.[11]
- A Pesti Központi Kerületi Bíróság elrendeli a MÁV Általános Biztosító Egyesület (MÁV ÁBE) négy munkatársának előzetes letartóztatását, másik kettőnek pedig a házi őrizetét.[12]
- április 14.
- A magasabb fizetésért tüntető vasüzemi dolgozók összetűzésbe kerülnek a rendőrökkel, a romániai Galaţi városában.
- Silvio Berlusconi és pártja magas fölénnyel nyer az olasz előrehozott parlamenti választásokon.
- április 15.
- Meghal Antal Imre, a Magyar Televízió örökös tagja.
- Egy csatorna felett átívelő hídról vízbe zuhan egy iskolásokat szállító autóbusz a nyugat
|
