1994

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek – 2030-as évek – 2040-es évek

Évek: 1989 – 1990 – 1991 – 1992 – 1993 – 1994 – 1995 – 1996 – 1997 – 1998 – 1999

[szerkesztés] Események

[szerkesztés] Január

• január 1. Mexikó Chiapas államában zapatista felkelés tör ki. A neoliberális globalizációt ellenző mozgalmak kezdete.
• január 10–11. – A brüsszeli csúcsértekezleten a Szövetség állam- és kormányfői beindítják a Partnerség a Békéért (PfP) programot.
• január 14.
  • Az amerikai, az orosz és az ukrán elnök háromoldalú megállapodást ír alá Moszkvában, amely részletezi az Ukrajnában lévő nukleáris robbanófejek Oroszországnak történő átadása eljárásait, az ezzel kapcsolatos kompenzációt és biztonsági garanciákat.
  • Bill Clinton amerikai és Borisz Jelcin orosz elnök Moszkvában egyezményt ír alá, amely kimondja, hogy 1994. május 30-tól kezdődően többé nem irányítják egymás országa ellen a nagy hatótávolságú nukleáris rakétáikat.
• január 18. – Az orosz állami duma választásai Jelcin elnök ellenfeleinek jelentős előretörését eredményezik.
• január 26. – Teodor Meleşcanu román külügyminiszter a NATO–központban aláírja a Partnerség a Békéért (PfP) keretdokumentumot.
• január 27. – Algirdas Brazauskas litván elnök Brüsszelben aláírja a PfP keretdokumentumot.

[szerkesztés] Február

• február 1. – Sergio Silvio Balanzino váltja fel Amadeo de Franchis nagykövetet a NATO főtitkárhelyettesi posztján.^[1]
• február 2. – Waldemar Pawlak lengyel kormányfő aláírja a Partnerség a Békéért (PfP) keretdokumentumot a NATO–központban.^[2]
• február 3. – Jüri Luik észt külügyminiszter Brüsszelben aláírja a PfP szerződést.^[3]
• február 6. – Boutros Boutros-Ghali ENSZ–főtitkár felkéri a NATO-t, hogy készüljön fel esetleges légicsapásokra a Szarajevó és közelében lévő tüzérségi állások ellen azt követően, hogy a város zsúfolt piactere ellen aknavetőkkel végrehajtott támadás következtében sokan életüket vesztették.
• február 8. – Jeszenszky Géza magyar és Anatolij Zlenko ukrán külügyminiszter Brüsszelben aláírják a Partnerség a Békéért keretdokumentumot.
• február 9. – Az Észak-atlanti Tanács elítéli Szarajevó folytatódó ostromát és bejelenti, ha bármely fél nehézfegyverzete a város központjától 20 km.-es körzetben marad február 20. után, kiteszi magát a NATO légicsapásainak.
• február 14.
  • Zselju Zselev bolgár elnök és Valdis Birkavs lett kormányfő aláírják a PfP keretdokumentumot.
  • Kazahsztán – atomfegyverekkel nem rendelkező államként – csatlakozik az Atomsorompó Egyezményhez.
• február 15. – Az Egyesült Királyság és Oroszország megállapodik abban, hogy nukleáris rakétáik átprogramozásával 1994. május 30-tól már nem irányítják egymás célpontjai ellen.
• február 28. – Az ENSZ által Bosznia-Hercegovina fölött elrendelt tiltott repülési zónában a Szövetség repülői lelőnek – a tilalmat megsértő – négy harci repülőgépet.

[szerkesztés] Március

• március 4. – Az Ukrajna, Oroszország és az USA által – 1993. január 14-én – kiadott háromoldalú nyilatkozat előírásainak megfelelően a 60 nukleáris robbanófejből álló első szállítmány elhagyja Ukrajnát és Oroszországba érkezik.
• március 10. – Vaclav Klaus cseh kormányfő Brüsszelben aláírja a PfP szerződést.^[4]
• március 16. – Moldova csatlakozik a PfP-hoz.^[5]
• március 23. – Grúzia Brüsszelben aláírja a Partnerség a Békéért keretdokumentumot.^[6]
• március 30. – Janez Drnovšek szlovén elnök a brüsszeli NATO–központban aláírja a PfP keretdokumentumot.^[7]

[szerkesztés] Április

• április 10. – Az ENSZ–erők parancsnokának kérésére NATO–repülőgépekkel szoros légi támogatást nyújtanak Bosznia-Hercegovinában az ENSZ álta védett területnek nyilvánított Gorazsdéban tartózkodó ENSZ–személyzet számára, az ENSZ előretolt légi irányítójának útmutatása mellett.
• április 16. – Lelőnek egy brit Sea Harrier repülőgépet, amely részt vett a Bosznia-Hercegovinában tartózkodó UNPROFOR csapatok védelmét célzó, a NATO által végzett szoros légi támogató feladatban.
• április 22. – Az ENSZ főtitkárának április 18-i kérésére az Észak-atlanti Tanács újabb döntéseket hoz a légierő alkalmazásáról az ENSZ–erők védelmének céljából Bosznia-Hercegovina teljes területén és az ENSZ által kijelölt védett területeken. (A Tanács légicsapásokat hagy jóvá, amennyiben nem vonják ki a teljes boszniai szerb nehézfegyverzetet április 27-ig Gorazsde 20 km.-es körzetéből. Ezt az időt szabják meg más, az ENSZ által védettnek nyilvánított területekre is, ha azokat nehétfegyverzettel támadják.)
• április 25. – Piotr Kołodziejczyk lengyel védelmi miniszter a NATO–központba látogat, hogy átadja országa PfP jelentkezési okmányát.
• április 27. – A NATO Katonai Bizottsága együttműködési ülést tart vezérkari főnöki szinten a NATO–központban.
• április 27–29. – Budapesten NACC–szemináriumot rendeznek „A nemzeti védelmi programok tervezése és irányítása” címmel.

[szerkesztés] Május

• május 4. – Jichak Rabin izraeli miniszterelnök és Jasszer Arafat a Palesztin Függetlenségi Front Béke-Nobel-díjas vezetője szerződést ír alá a palesztin önrendelkezés bevezetéséről a Gázai övezetben és Jerikóban.
• május 8. – Parlamenti választások Magyarországon.
• május 17. – Csehország átadja a NATO-nak a PfP jelentkezési okmányt.
• május 29. – A parlamenti választások második fordulója.

[szerkesztés] Június

• június 3. – Sergio Balanzino NATO–főtitkárhelyettes hivatalosan megnyitja – a NATO–központ Manfred Wörner épületszárnyban – a partner országok irodáit.^[8]
• június 6.
  • Tartományi választások Németországban, Szász-Anhaltban a CDU hajszálnyival győz, de SPD-Zöld kormány alakul.
  • Bulgária és Magyarország átadja a NATO–központban a PfP jelentkezési okmányát.
• június 9. – A NATO külügyminiszterei isztambuli ülésükön áttekintik a brüsszeli csúcsértekezlet döntéseinek végrehajtása terén elért előrelépést és megállapítják, hogy már 20 ország csatlakozott a PfP-hez.
• június 22. – Andrej Kozirjev orosz külügyminiszter látogatást tesz a NATO–központban, hogy aláírja a PfP keretdokumentumot és megbeszélést folytasson a Észak-atlanti Tanáccsal.

[szerkesztés] Július

• július 5.
  • Hivatalosan elfogadják Lengyelországnak a NATO-val létrejövő PfP egyéni partnerségi programját.
  • Oroszország átadja PfP jelentkezési okmányát.
• július 8. – Észtország átadja a PfP jelentkezési okmányát.
• július 12. – A Német Szövetségi Alkotmánybíróság tisztázza a német erők külföldi bevetésének alkotmányos alapját, ezáltal elhárulnak azok az alkotmányos ellenvetések, amelyek eddig nem tették lehetővé a német részvételt az ENSZ, a NATO, vagy a WEU békefenntartó misszióiban.
• július 18. – Lettország átadja PfP jelentkezési okmányát.
• július 20. – Szlovénia átadja PfP jelentkezési okmányát.

[szerkesztés] Augusztus

• augusztus 5. – Az UNPROFOR kérésére NATO repülőgépek támadást intéznek a szarajevói tilalmi zónában egy célpont ellen, azt követően, hogy a boszniai szerbek fegyvereket zsákmányoltak Szarajevó közelében az ENSZ által összegyűjtött fegyverekből.
• augusztus 13. – Brüsszelben meghal Manfred Wörner a NATO főtitkára, helyettese – Sergio Balanzino – ügyvezető főtitkárként megkezdi tevékenységét.
• augusztus 22. – Hivatalosan elfogadják Svédországnak a NATO-val létrejövő PfP egyéni partnerségi programját.
• augusztus 31.
  • Az utolsó orosz csapatok is elhagyják Észtországot, és ezzel befejeződik kivonulásuk a három balti államból.
  • Elhagyja Németországot az utolsó ex-szovjet katonai csapat, amelyik az NDK területén állomásozott.

[szerkesztés] Szeptember

• szeptember 6. – Moldova átadja PfP jelentkezési okmányát Brüsszelben.
• szeptember 7. – Újraindul a Pester Lloyd.
• szeptember 8. – Az USA, az Egyesül Királyság és Franciaország kivonja a még Berlinben állomásozó szövetséges csapatokat
• szeptember 11. – Tartományi választások Németországban: Brandenburgban az SPD, Szászországban a CDU győz.
  

  

  Cooperative Bridge ’94 gyakorlaton részvevő BRDM-2-ek
• szeptember 12. – Lengyelországban, Poznan közelében megrendezik a PfP első közös kiképző gyakorlatát (Cooperative Bridge ’94) 13 NATO– és partnerország katonáinak részvételével.
• szeptember 14. – Hivatalosan elfogadják Románia PfP egyéni partnerségi programját.
• szeptember 22. – Albánia átadja PfP jelentkezési okmányát.
• szeptember 28. – A Balti-tengeren elsüllyed az Estonia nevű észt utasszállító komphajó. A halottak száma 900 fölött van.
• szeptember 29. – New Yorkban, az Észak-atlanti Tanács külügyminiszteri szinten tartott ülésén felkérik Willy Claes belga külügyminisztert, hogy vállalja el a NATO főtitkári tisztét.

[szerkesztés] Október

• október 5. – Örményország Brüsszelben aláírja a PfP keretdokumentumot.
• október 10. – A budapesti EBEÉ felülvizsgálati konferencia nyitónapja. (A konferencia zárónapja december 2.)
• október 12.
  • Hivatalosan elfogadják Finnországnak a NATO-val létrejövő PfP egyéni partnerségi programját.
  • Roman Herzog, némát államfő hivatalos látogatást tesz Brüsszelben, a NATO központjában.
• október 16. – Tartományi választások Németországban: Mecklenburg-Előpomerániában a CDU győz.
• október 17. – Willy Claes volt belga kormányfő-helyettes, külügyminiszter tölti be – Manfred Wörner utódjaként – a NATO–főtitkári posztot.^[9]
• október 19. – Tel-Avivban (Izrael) pokolgép robban egy autóbuszon: 22 halott és 48 sebesült.

[szerkesztés] November

• november 4. – Ion Iliescu román államfő látogatást tesz a NATO–központban.
• november 5. – Ronald Reagan, az Egyesült Államok volt elnöke bejelenti, hogy Alzheimer-kórban szenved.
• november 7. – A Hágai Nemzetközi Törvényszék először emel hivatalosan vádat a délszláv háború során elkövetett bűncselekmények miatt. A vádlott: Dragan Nikolić, egy boszniai szerb fogolytábor volt parancsnoka.
• november 8. – A magyar Alkotmánybíróság döntése értelmében nem összeférhetetlen az országgyűlési képviselői poszt és a polgármesterség.
• november 8. – Az amerikai törvényhozási, kormányzói és helyhatósági választásokon 1954 óta először kerülnek többségbe a kongresszus mindkét házában a republikánusok.
• november 13. – Népszavazás erősíti meg Svédország csatlakozását az Európai Unióhoz.
• november 14. – Lezárul Csehországban a „kuponos” privatizáció. 340 milliárd korona értékű vagyon kerül magánkézbe.
• november 15.
  • Helmut Kohlt választják kancellárrá Németországban.
  • Martina Navratilova teniszbajnok bejelenti visszavonulását.
  • Kovács László külügyminiszter és Keleti György honvédelmi miniszter látogatást tesz a brüsszelii székhelyű NATO parancsnokságon; hivatalosan elfogadják Magyarországnak a NATO-val létrejövő PfP egyéni partnerségi programját.
• november 21. – Az UNPROFOR kérésére és velük egyeztetve NATO repülőgépek támadást intéznek Udbina repülőtere ellen, Horvátország szerb kézen lévő területén, válaszul arra a támadásra, amelyet Udbinából kiindulva hajtottak végre Bosznia-Hercegovinában, Bihács térségében levő célpontok ellen.
• november 23.
  • A NATO repülőgépeket ért támadásokat követően a NATO–erők légi csapást mérnek egy Otakától délre fekvő föld-levegő rakéta indítóállomás ellen, a korábban bejelentett önvédelmi intézkedéseknek megfelelően.
  • Hivatalosan elfogadják Szlovákia a NATO-val létrejövő PfP egyéni partnerségi programját.
• november 24. – Az Észak-atlanti Tanács nyilatkozatot ad ki, amelyben elítélik a boszniai szerb és krajnai szerb erők által a bihácsi ENSZ védett terület ellen végrehajtott támadásokat, továbbá intézkedéseket jelentenek be az ENSZ tárgyalási törekvéseinek támogatására.
• november 25. – Hivatalosan elfogadják Csehország a NATO-val létrejövő PfP egyéni partnerségi programját.
• november 28. – Norvégia lakossága, népszavazás keretében, nemet mond az Európai Uniós tagságra.
• november 30. – Albinas Januska litván külügyi államtitkár a NATO–központba látogat; elfogadják a NATO-val létrejövő PfP egyéni partnerségi programját.

[szerkesztés] December

• december 1. – Brüsszelben miniszteri ülést tart az Észak-atlanti Tanács.
• december 2. – 16:46-kor váltóállítási hiba miatt Szajol vasútállomáson kisiklik, majd az állomás felvételi épületébe rohan a Nyíregyházáról Budapest–Nyugati pályaudvarra tartó gyorsvonat. A baleset 31 halálos áldozatot, és 54 sebesültet követel.
• december 5. – Leonyid Kucsma ukrán elnök – az EBEÉ budapesti csúcsértekezletén – aláírja az Atomsorompó Egyezmény (NPT).
• december 5–6. – Az EBEÉ állam- és kormányfőinek budapesti csúcsértekezletén részt vesz Willy Claes NATO–főtitkár. Az EBEÉ új nevez vesz fel, a továbbiakban az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet nevet viseli (EBESZ); közzéteszik az 1994. évi budapesti dokumentumot „Egy új korszakban az igazi partnerség felé” címmel.
• december 11.
  • Az orosz hadsereg megtámadja Csecsenföldet, ezzel kezdetét veszi az első csecsen háború.
  • Önkormányzati és kisebbségi önkormányzati választások Magyarországon.
• december 14–15. – A NATO Védelmi Tervező Bizottság és az Atomtervező Csoport miniszteri szintű ülése.

[szerkesztés] Az év témái

[szerkesztés] 1994 a tudományban

[szerkesztés] 1994 a filmművészetben

[szerkesztés] 1994 az irodalomban

[szerkesztés] 1994 a zenében

Az Omega együttes 7 év szünet után ismét összeáll.

Megalakul ConQual Kft.

[szerkesztés] Az év albumai

• Pink Floyd: Division Bell
• Aaliyah: Age Ain’t Nothing But A Number
• Brandy: Brandy
• Cseh Tamás, Másik János – Bereményi Géza: Levél nővéremnek II.
• Mariah Carey: Merry Christmas
• Nine Inch Nails: The Downward Spiral
• Pearl Jam: Vitalogy
• Scooter: ...And The Beat Goes On!
• TLC: CrazySexyCool
• The Rolling Stones: Voodoo Lounge
• Green Day: Dookie
• Brian May: Live at Brixton Academy
• Madonna: Bedtime Stories
• Mayhem: De Mysteriis Dom Sathanas
• Bonanza Banzai : Jóslat
• Roxette: Crash! Boom! Bang!
• The Offspring: Smash

[szerkesztés] 1994 a sportban

• május 1 .- Tragikus versenybalesetben meghalt Ayrton Senna, mindenidők egyik meghatározó alakja a Forma-1 -ben
• - Michael Schumacher megnyeri élete első Formula-1-es világbajnoki címét.

[szerkesztés] 1994 a jogalkotásban

[szerkesztés] 1994 a televízióban

[szerkesztés] 1994 új világörökségi helyszínei

[szerkesztés] Születések

• Mancs mentőkutya
• február 11. – Dominic Janes, amerikai színész
• február 23. – Dakota Fanning, amerikai színésznő

[szerkesztés] Halálozások

• január 1. – Cesar Romero, amerikai színész (* 1907)
• január 7. – Ablaka István, nyomdász a Petőfi Nyomda alapítója (* 1918)
• január 16. – Szalai Pál könyvkereskedő, 1944–1945-ben a Nyilaskeresztes Párt rendőrségi összekötője (* 1915)
• január 17. – Cziffra György, zongoraművész (* 1921)
• január 22. – Telly Savalas, görög-amerikai színész (* 1922)
• február 10. – Simonyi Imre, költő (* 1920)
• február 11. – Paul Karl Feyerabend osztrák származású tudományfilozófus (* 1924)
• február 17. – Varjú Vilmos olimpiai bronzérmes, kétszeres Európa-bajnok súlylökő (* 1937)
• március 13. – Benda Kálmán, történész (* 1913)
• április 5. – Kurt Cobain, a Nirvana frontembere (* 1967)
• április 18. – Aczél Tamás, magyar író, újságíró (* 1921)
• április 22. – Richard Nixon, politikus, amerikai elnök (* 1913)
• április 30. – Roland Ratzenberger, osztrák autóversenyző (* 1960)
• május 1. – Ayrton Senna, brazil autóversenyző (* 1960)
• május 19. – Jacqueline Kennedy-Onassis amerikai ex-First Lady (* 1929)
• május 29. – Erich Honecker német kommunista politikus, az NDK volt államfője, pártfőtitkár (* 1912)
• június 21. – Kontraszty László festőművész (* 1906)
• július 2. – Roberto Balado kubai olimpiai bajnok ökölvívó (* 1969)
• július 8. – Kim Ir Szen észak-koreai kommunista vezető, pártfőtitkár (* 1912)
• július 15. – Liska Tibor, Széchenyi-díjas közgazdász (* 1925)
• július 16. – Julian Schwinger Kvantumelektrodinamikai munkásságáért Richard Feynmannal és Shinichiro Tomonagával megosztva fizikai Nobel-díjat kapott 1965-ben (* 1918)
• augusztus 14. – Elias Canetti, osztrák író (* 1905)
• augusztus 23. – Fábri Zoltán, Kossuth-díjas színház- és filmrendező (* 1917)
• augusztus 29. – Gáspár Margit, író, műfordító (* 1905)
• szeptember 5. – Baróti Dezső, irodalomtörténész (* 1911)
• október 7. – Niels Kai Jerne angol születésű dán orvostudós, egyetemi tanár, a brit Királyi Társaság tagja (1980), Nobel-díjas (1984 (* 1911)
• október 25. – Kocsis Antal olimpiai bajnok ökölvívó (* 1905)
• november 12. – Wilma Rudolph, futó, a „fekete gazella” (* 1940)
• november 18. – Cab Calloway, amerikai dzsesszénekes, zenekarvezető, filmszínész (* 1907)
• november 22. – Fónay Márta, Jászai Mari-díjas magyar színésznő (* 1914)
• november 22. – Péli Tamás, roma származású magyar festőművész, politikus (* 1948)

[szerkesztés] Nobel-díjak

[szerkesztés] Jegyzetek