1983

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek – 2030-as évek

Évek: 1978 – 1979 – 1980 – 1981 – 1982 – 1983 – 1984 – 1985 – 1986 – 1987 – 1988

[szerkesztés] Események

[szerkesztés] Január

• január 5. – A Varsói Szerződés országainak háromnapos csúcstalálkozója Prágában véget ér.
• január 6. – az Európai Gazdasági Közösség halászati politikája elleni tiltakozásul a brit haditengerészet elfog egy dán halászhajót.
• január 8. – börtönlázadás a New York-i Sing Singben.
• január 17. – Nigéria kétmillió illegális bevándorlót utasít ki (nagyrészük ghanai állampolgár).
• január 19. – Klaus Barbie német háborús bűnös letartóztatása Bolíviában.
• január 23. – Björn Borg bejelenti visszavonulását.
• január 24. – a Vörös Brigádok 25 tagját életfogytiglani börtönre ítélik Aldo Moro meggyilkolása miatt.
• január 31. – Nagy Károly újratemetése az aacheni dómban.

[szerkesztés] Február

• február 7. – Irán átfogó támadást indít az iraki csapatok ellen.
• február 13. – színháztűz Torinóban, 64-en vesztik életüket.
• február 14. – a háborús bűnökkel vádolt Ariel Saron izraeli hadügyminiszter lemondása.
• február 16. – a délkelet-ausztráliai bozóttüzek a legsúlyosabbak az ország történetében, összesen 76-an halnak meg.
• február 20. – Az indiai Asszam államban a helyi választásokat kísérő zavargásokban 3500-an vesztik életüket.
• február 23. – kormányintézkedések az NSZK-ban a savas esők visszaszorítására.

[szerkesztés] Március

• március 1. – a Baleár-szigetek és Madrid autonóm közösséggé válnak.
• március 1. – megtiltják a fókabőrök behozatalát az EGK országaiba.
• március 6. – az NSZK-ban a szövetségi gyűlési választásokon a CDU és a CSU szerez többséget.
• március 8. – Ronald Reagan a Szovjetuniót a „gonosz birodalmának“ titulálja.
• március 11. – Ausztráliában Bob Hawke alakít kormányt.
• március 23. – Ronald Reagan bejelenti az űrfegyverprogramot.
• március 25. – Az ezerforintos bankjegy kibocsátása.

[szerkesztés] Április

• április 7. – Az STS-6 küldetésen Story Musgrave és Don Peterson a Challenger űrrepülőgépről végrehajtotta az amerikai Space Shuttle program első űrsétáját.
• április 10. – A „Hajnal I” fedőnevű hadművelet során, az iráni csapatoknak sikerül elfoglalniuk az iraki-iráni határ közelében – iraki kézen lévő – Hajj Umran iráni várost.
• április 13. – Chicagoban Harold Washington fekete ügyvédet választják polgármesternek.
• április 15. – megnyílik a tokiói Disneyland, az első USA-n kívüli Disney-park.
• április 18. – a bejrúti amerikai nagykövetség bombázásánál 63-an vesztik életüket.
• április 24. – az osztrák parlamenti választáson a 13 éve kormányzó SPÖ elveszti abszolút többségét. Bruno Kreisky utódja a kancellári székben Fred Sinowatz.
• április 25. – előrehozott választások Portugáliában, melyet a szocialista párt nyer. Mario Soares lesz a miniszterelnök.

[szerkesztés] Május

• május 11. – Az első nemzeti tiltakozási nap Chilében a Pinochet-diktatúra ellen.
• május 14. – Az Etna lávafolyamát robbantásokkal terelik új mederbe, két falut mentve meg a pusztulástól.
• május 26. – Honshu északi részén földrengés és cunami pusztít (104 halott).

[szerkesztés] Június

• június 5. – Hídnak ütközik egy folyami hajó Uljanovszkban, 176 halott.
• június 9. – A brit alsóházi választások a konzervatívok győzelmével zárulnak.
• június 13. – A Pioneer-10 az első űreszköz, amely elhagyja a Nap bolygórendszerét, de még a Naprendszer határain belül van.
• június 18. – Sally Ride az első amerikai nő a világűrben.
• június 22. – A márkushegyi bányában 36-an halnak meg robbanás miatt.
• június 24. – Jasszer Arafat kiutasítása Szíriából.

[szerkesztés] Július

• július 1. – Az ausztrál legfelső bíróság leállítja a tasmaniao Franklin-gát építését környezetvédelmi okok miatt.
• július 22.
  • Hondurasi és nicaraguai őrnaszádok lőnek egymásra.
  • Lengyelországban megszüntetik az 1981. december 13-a óta érvényben levő szükségállapotot. Amnesztia a politikai foglyok részére.
• július 25. – Tamilellenes pogrom kezdődik Srí Lankán. A 3000 életet követelő vérontás polgárháború kirobbanásához vezet.

[szerkesztés] Augusztus

• augusztus 4. – Olaszország első szocialista miniszterelnöke Bettino Craxi lesz.
• augusztus 4. – Thomas Sankara forradalmi vezető lesz Felső-Volta elnöke.
• augusztus 10. – Franciaország Hissene Habré elnök oldalán beavatkozik a csádi polgárháborúba.
• augusztus 21 – Benigno Aquino hazatérő ellenzéki vezetőt meggyilkolják a manilai repülőtéren.

[szerkesztés] Szeptember

• szeptember 1. – A Koreai Légitársaság 007-es Boeing-747 járata, 400 km-re letért az útvonaláról, és Szahalin légterébe repült. A szovjet légierő a gépet lelőtte, 269 ember halt meg, diplomáciai bonyodalom alakult ki az USA és a Szovjetunió között.
• szeptember 9. – Befejezik az EBEÉ soros madridi értekezletét.
• szeptember 15. – Menahem Begin izraeli miniszterelnök lemondása. Utóda Jicak Samir.
• szeptember 23. – Zavargások törnek ki Új-Kaledóniában.
• szeptember 25. – Az SPD 51,3% szavazattal a mandátumok 58%-át szerzi meg a brémai választásokon és egyedül alakít kormányt.

[szerkesztés] Október

• október 4. – A Thrust2 nevű sugárhajtású jármű 1019,5 km/h-ra javítja az autók szárazföldi sebességi rekordját
• október 7. – Balázs Dénes kezdeményezésére megnyílik az érdi Magyar Földrajzi Múzeum.
• október 7. ‑ II. János Pál pápa a temesvári esperesség „ad nutum Sanctae Sedis” ordináriussává nevezi ki Kräuter Sebestyént.
• október 9. – Rangoonban bombamerényletet követnek el odalátogató dél-koreai politikusok ellen. 4 miniszter is életét veszti.
• október 11. – Megnyílik a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház.
• október 22. – 1,3 millióan tiltakoznak az NSZK-ban az atomfegyverkezés ellen.
• október 25. – Amerikai katonai agresszió Grenada ellen.
• október 27. – A NATO–tagállamok védelmi miniszterei – az Atomtervező Csoport kanadai ülésén – döntenek további 1 400 atomrobbanófej Európából történő visszavonásáról (Montebello-i Határozat).
• október 30. – Az 7 éves katonai diktatúra után megtartott első argentin választásokat a Raul Alfonsín vezette Radikális Polgári Unió nyeri.

[szerkesztés] November

• november 2. – Népszavazás az alkotmányreformról Dél-Afrikában, az ázsiai származásúak és a félvérek politikai jogokat kapnak, melyeket a fekete lakosságtól továbbra is megtagadnak.
• november 3. – Felavatják a Paksi atomerőmű első reaktorblokkját.
• november 5. – A Szépművészeti Múzeumból 7 nagy értékű festményt rabolnak el, közöttük Raffaello „Eszterházi Madonna” c. alkotását.
• november 6. – A törökországi választásokon a Hazafias Párt arat győzelmet, Turgut Özal lesz a miniszterelnök.
• november 10. – A Microsoft kiadja a Windowst, ami az MS-DOS bővítése volt egy grafikus felülettel.
• november 15. – Észak-Ciprus függetlenségi nyilatkozatban rendelkezik a függetlenségéről.
• november 17. – Megalakul Mexikóban a Zapatista Nemzeti Felszabadító Hadsereg.
• november 22. – A Bundestag engedélyezi az amerikai atomrakéták telepítését az NSZK-ban.
• november 23.
  • Földi indítású manőverező robotrepülőgépek (GLCM) szállítása az Egyesült Királyságba, jelezve a NATO INF eszközök telepítésének kezdetét.
  • Szovjet határozat a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről folyó genfi tárgyalások megszakításáról.
• november 26. – A londoni repülőtéren megtörténik az úgynevezett „Brinks Mat” rablás, amikor elloptak 26 millió fontot érő 6800 aranyrudat.
• november 27. – Egy kolumbiai repülőgép lezuhan Madrid közelében, 181-en vesztik életüket, 11-en túlélik a szerencsétlenséget.

[szerkesztés] December

• december 13. – Törökországban – a választások után – megalakul a polgári kormány.
• december 17. – Egy madridi diszkótűzben 83-an vesztik életüket.
• december 18. – Megkezdődik a Palesztin Felszabadítási Szervezet kivonulása Libanonból. Jasszer Arafat is elhagyja az országot.
• december 20. – Guineában súlyos földrengésben több százan vesztik életüket.
• december 31. – Nigériában katonai puccs dönti meg Shehu Shagari kormányát. Az új államfő Muhammadu Buhari lesz.
• december 31. – Brunei elnyeri teljes függetlenségét.

[szerkesztés] Az év témái

[szerkesztés] 1983 a filmművészetben

[szerkesztés] 1983 az irodalomban

• Somlyó György – Részletek egy megírhatatlan versesregényből, Magvető

[szerkesztés] 1983 a zenében

• Cseh Tamás – Bereményi Géza: Frontátvonulás
• Kovács Kati: Érj utol
• István, a király – rockopera [1]
• Megjelenik Agnetha Fältskog az ABBA egykori énekesnőjének legelső angol szólóalbuma Wrap your arms around me címmel. A The heat is on és a Can't shake loose című dalok Amerikában nagy sikernek örvendtek, a Shame és a Mr. Persuasion pedig Európában.
• Megjelent Madonna debütáló albuma Madonna címmel, a legnagyobb slágerek róla: Holiday, Everybody, Borderline, Lucky star, Burning up.
• Van Halen: 1984
• Dire Straits: ExtendedancEPlay
• Johnny Cash 11 Grammy-díjas amerikai zenész, ikon a Budapest Sportcsarnokban, április 25-én.
• Iron Maiden: Piece Of Mind
• Pink Floyd: The Final Cut
• Pink Floyd: Works
• Robert Plant: The Principle of Moments
• The Rolling Stones: Undercover
• Metallica: Kill'em All
• Megalakul a Bon Jovi amerikai rockegyüttes
• Megjelenik Bonnie Tyler: Faster Than The Speed Of Night című lemeze, amelyből napi 60 ezer darabot adtak el világszerte és az 1983-as év legnagyobb példányszámban eladott albuma lett, többek között a Total Eclipse Of The Heart című dalnak köszönhetően.

meghal Bob Marley

[szerkesztés] 1983 a jogalkotásban

[szerkesztés] 1983 a tudományban

• január 1. – Az ARPANET hivatalosan átáll az Internet Protocol használatára, létrejön az Internet
• Az Interneten használni kezdik a Domain Name System-et, azaz a körzeti névfeloldó rendszert, mely mára a világ legnagyobb, osztott adatbázisává nőtte ki magát.
• január 22. – Az Apple televíziós reklámjának bemutatása

[szerkesztés] 1983 sporteseményei

• május 4. – A Magyar Kupa Népstadionban rendezett döntőjén az Újpest FC 3-2-re győz a Kispest-Honvéd ellen.
• Nelson Piquet nyeri a Forma-1-es világbajnokságot a Brabham csapattal.

[szerkesztés] 1983 a televízióban

[szerkesztés] 1983 új világörökségi helyszínei

[szerkesztés] Születések

Christian Klien

Előd Álmos

Veli-Matti Lindström

• január 8. – Gór-Nagy Miklós vízilabdázó
• január 21. – Moritz Volz, német labdarúgó
• február 7. – Christian Klien, Forma-1-es autóversenyző
• február 18. – Jermaine Jenas, angol labdarúgó
• február 21. – Előd Álmos, színész
• február 23. – Mido, egyiptomi labdarúgó
• február 28. – Tim Redwine, amerikai színész
• március 20. – Michael Cassidy, amerikai színész
• április 1. – Matthew Linville, amerikai színész
• április 9. – Ryan Clark, ausztrál színész
• április 10. – Ryan Merriman, amerikai színész
• április 13. – Idora Hegel, horvát műkorcsojázó
• április 17. – Huszti Szabolcs, magyar labdarúgó
• április 25. – Konstantin Tupikov, lengyel műkorcsolyázó
• április 29. – Sam Jones III, amerikai színész
• április 29. – Semih Şentürk, török labdarúgó
• május 13. – Görbicz Anita, magyar kézilabdázó
• május 13. – Grégory Lemarchal francia énekes († 2007)
• május 24. – Ricky Mabe, amerikai színész
• június 30. – Tan Ruiwu, horvát asztaliteniszező
• július 6. – Gregory Smith, kanadai-amerikai színész
• július 8. ‑ Ari‑Pekka Nurmenkari, finn műkorcsolyázó
• augusztus 6. – Robin van Persie, holland labdarúgó
• augusztus 11. – Chris Hemsworth, ausztrál színész, az Otthonunk »« Home and Away tv-sorozat Kim Hydeje
• augusztus 12. – Klaas-Jan Huntelaar, holland labdarúgó
• augusztus 14. – Mila Kunis, amerikai színésznő
• szeptember 1. – Jesse Head, amerikai színész
• szeptember 21. – Maggie Grace, amerikai színésznő
• szeptember 26. – Ricardo Quaresma, portugál labdarúgó
• szeptember 29. – Adam Zolotin, amerikai színész
• október 21. – Hrvoje Čustić, a horvát NK Zadar labdarúgója († 2008)
• október 21. – Dobai Ferenc, a legjobb arc († 2408)
• november 1. – Václav Svěrkoš, cseh labdarúgó
• november 8. – Chris Rankin, új-zélandi születésű angol színész
• november 11. – Philipp Lahm, német labdarúgó
• november 11. – Miho Bošković, horvát vízilabdázó
• november 15. – Veli-Matti Lindström, finn síugró
• november 15. – Fernando Verdasco, spanyol teniszező
• november 18. – Michael Dawson, angol labdarúgó
• november 22. – Huszár Erika, rövidpályás gyorskorcsolyázó
• december 4. – Roman Zaretski, izraeli jégtáncos
• december 10. – Patrick Flueger, amerikai színész

[szerkesztés] Halálozások

• január 24. – George Cukor amerikai filmrendező (* 1899)
• január 27. – Louis de Funes színész (* 1914)
• február 1. – Szász Péter, Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, dramaturg (* 1927)
• február 2. – Bánhalmi Ferenc atléta, rövidtávfutó, sportvezető (* 1923)
• február 25. – Tennessee Williams, amerikai író, költő (* 1914)
• március 3. – Arthur Koestler, magyar származású író (* 1905)
• március 18. – II. Umberto, utolsó olasz király (* 1904)
• április 4. – Gloria Swanson, amerikai színésznő (* 1897)
• április 15. – Illyés Gyula, író, költő, műfordító (* 1902)
• április 20. – Mezey Mária színésznő (* 1909)
• április 30. – Muddy Waters, amerikai blueszenész (* 1915)
• május 7. – Romhányi József, író (* 1921)
• május 10. – Kazal László színész (* 1911)
• május 13. – Szent Varecza László algebrista, főiskolai docens (* 1936)
• június 1. – Anna Seghers (Netty Reiling), német írónő (* 1900)
• június 8. – Miško Kranjec, magyarországi születésű szlovén népíró (* 1908)
• július 1. – Molnár István, olimpiai bajnok vízilabdázó (* 1913)
• július 2. – Budai László kitűnő magyar labdarúgó, megbecsült edző, az Aranycsapat kiemelkedő jobbszélsője (* 1928)
• augusztus 29. – Jobba Gabi, színész (* 1947)
• szeptember 13. – Palotai Boris, író (* 1904)
• szeptember 25. – III. Lipót, Szász-Coburg-Gotha, belga király (* 1901)
• november 7. – Germaine Tailleferre (er. Germaine Taillefesse), francia zeneszerző, a Hatok egyetlen női tagja (* 1892)
• december 21. – Vértesy József, olimpiai bajnok vízilabdázó (* 1901)
• december 25. – Joan Miró, festő (* 1893)

[szerkesztés] Nobel-díjak