|
|
EszközökMás nyelveken
|
Üzbegisztán
Üzbegisztán Magyarországnál csaknem ötször nagyobb területű szovjet utódállam Közép-Ázsiában.
[szerkesztés] Földrajza
[szerkesztés] ElhelyezkedésA közép-ázsiai ország az Aral-tó medencéjétől a Tien-sanig húzódik. Északi szomszédja Kazahsztán, délnyugati Türkmenisztán, déli Afganisztán, délkeleti Tádzsikisztán, keleti pedig Kirgizisztán. [szerkesztés] DomborzatNyugati részén, a kiszáradó Aral-tó déli partján mocsaras süllyedékek találhatók, ettől keletre a Kizil-kum sivatag húzódik. Az ország keleti és déli részét magas hegységek hálózzák be. Legmagasabb pontja: Adelunga Toghi, 4643 méter. [szerkesztés] VízrajzFolyói: Amu-darja, Szir-darja, Csircsik Tavai: Aral-tó, Ajdar-kul, Karjakkumi-víztároló, Szarikamisz-tó, Csarvaki- víztároló [szerkesztés] Növényzet, állatvilág[szerkesztés] TörténelemAz Amu-darja mentén lévő állam területe a 7. századtól arab, majd a 13-15. században mongol fennhatóság alatt állt. Az Arany Horda a 14. században Timur Lenk vezetésével itt rendezte be a központját. A 16. századtól a buharai és a hivai emír uralma alatt állt. Az 1850 és 1868 közötti orosz terjeszkedés nyomán Buhara orosz védnökség alá került. Az Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaságot 1924. október 27-én alakították meg. 1990. június 20-án az Üzbég Legfelsőbb Tanács elfogadta a függetlenségi nyilatkozatot, és a sikertelen moszkvai puccsot követően kikiáltotta az ország teljes függetlenségét Üzbég Köztársaság néven, amelyet decemberben egy népszavazás is megerősített. 1991. decemberében Üzbegisztán a Független Államok Közözsségének tagja lett. Az elnököt személyi kultusz övezi, az ellenzéki pártokat betiltották. Az ország 2001-ben átadott néhány volt szovjet bázist az amerikaiaknak afganisztáni hadműveleteikhez. [szerkesztés] Nyelvek, Népek, Vallások, Települések[szerkesztés] NyelvekAz országban a hivatalos nyelv az üzbég, de beszélik még az orosz és a tádzsik nyelvet is. 1992-től latin abc-t használnak, török ortográfiával. 
[szerkesztés] NépekA népesség 80%-a üzbég, 6%-a orosz, 5%-a tádzsik, 3%-a kazah, 3%-a karakalpak, 2%-a tatár és 1%-a egyéb nemzetiségű. [szerkesztés] VallásokA lakosság 88%-a szunnita mohamedán, 9%-a orosz ortodox, 3%-a pedig egyéb vallású. [szerkesztés] Egyéb adatok
[szerkesztés] Legnépesebb települések Bővebben: Üzbegisztán városai[szerkesztés] Közigazgatási felosztás Üzbegisztán 12 tartományra (vilajet – viloyat), 1 városra (shahr) és egy autonóm köztársaságra (Respublikas) oszlik:
[szerkesztés] Politika[szerkesztés] Politikai rendszer, választási rendszerAz ország elnöki köztársaság. Elnöke jelenleg Islam Kamirov 
[szerkesztés] Törvényhozás-, Végrehajtás, IgazságszolgáltatásAz ország parlamentje az Olij Madschlis, amely egykamarás. A parlamentben 250 képviselő foglal helyet, akiket 5 évre választ a nép. [szerkesztés] Védelmi politika Bővebben: Üzbegisztán hadereje[szerkesztés] Gazdaság[szerkesztés] Általános adatok
[szerkesztés] Mezőgazdaság, ipar, kereskedelem
[szerkesztés] KözlekedésÜzbegisztánban a szomszédaihoz viszonyítva jó utak találhatók. A közlekedésben a vasút dominál. Kb. 3 460 km (1990) a vasutak hossza. Az utak hossza 78 400 km, amelyből 67 000 európai minőségű. A legfontosabb út a Taskent-Szamarkand-Buchara-Urgencs-Nukus. A legfontosabb autópálya a M-39, amely Taskent és Buchara között húzódik. 1100 km víziút van. Az ország állami légivállalata az Uzbekistan Airways (Oʻzbekiston havon yoʻllari), amely Frankfurt am Mainba is szállít utasokat. Nemzetközi reptér Taskentben van. Nukusból, Urgentcsből, Szamarkandból és Bucharából Moszkvába is közlekedik repülő. [szerkesztés] Kultúra[szerkesztés] Oktatási rendszerEgyetemek: Iskolakötelezettség: 10 év Egyetemein 40000 diák tanul [szerkesztés] SportÜzbegisztáni sportolók összesen 11 érmet szereztek a nyári olimpiai játékokon, ebből 6-ot ökölvívásban és 4-et birkózásban. Üzbegisztán olimpiai érmesei:
Az egyik leghíresebb üzbég sportoló a profi nehézsúlyú világbajnok ökölvívó Ruszlan Csagajev. [szerkesztés] Külső hivatkozások
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
